Minden tizennegyedik magyar egyetemista külföldön folytatja tanulmányait, és az érdeklődés a nemzetközi továbbtanulás iránt folyamatosan nő. Az Engame Akadémia legfrissebb kutatása szerint az elmúlt hét évben közel 30%-os emelkedés figyelhető meg ezen a területen.
A tavalyi tanévben már több mint 18 ezer magyar fiatal tanult külföldön. Ausztria és Hollandia a legkedveltebb célpontok, míg a Brexit miatt csökkentett érdeklődés ellenére az Egyesült Királyság és Dánia továbbra is népszerű. A felmérés rávilágított, hogy a döntést elsősorban a magyarországi politikai és társadalmi környezet befolyásolta, amely erősebb motivációt jelentett, mint a külföldi diplomákkal járó előnyök vagy a magyar egyetemeknél jobb képzési lehetőségek.
Azonban kevesebb szó esik arról, hogy milyen mentális és pszichés terhet ró ez a helyzet a fiatalokra és szüleikre, és hogyan befolyásolja a leválás nehéz folyamatát, valamint a családi dinamikát abban az esetben, ha a külföldi tanulmányok hazaköltözéssel zárulnak. Ezzel kapcsolatban kérdeztünk érintett fiatalokat és pszichológust.
Gábor, egy elitgimnázium diákja, a szülői elvárások miatt már gimnáziuma elején tervezte, hogy külföldön folytatja tanulmányait. Ő egy ösztöndíjat is nyert a New York Egyetem Abu Dzabi kampuszára, ahol az utazási költségeket és a tandíjat sem kellett fedeznie. A négy félévet követően a Covid miatt tért haza.
Gábor tapasztalatai formálták őt, és habár pozitív élményekkel gazdagodott, azt is megjegyezte, hogy mentális egészségére nem feltétlenül volt jótékony hatással. Az ottani kulturális eltérések is kihívást jelentettek számára, még ha az egyetem belső környezete biztonságosnak tűnt is.
Forrás hvg.hu
