Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója (Fotó: Magyar Hang / Lukács Csaba)
Magyarország rekordszámú negatív pontszámot és a legrosszabb helyezést érte el a Transparency International 2025-ös Korrupció Érzékelési Indexében (CPI). Míg tavaly a 82. helyen álltunk, most a 84. helyre csúsztunk. Ez azt jelenti, hogy idén Bulgáriával holtversenyben az Európai Unió leggyengébben teljesítő országai között vagyunk, és már negyedik éve szerepelünk a legrosszabb eredményt elérő tagállamok között.
A Transparency International Magyarország kedden a CEU épületében mutatta be a legfrissebb információkat a 2025-ös Korrupció Érzékelési Indexről, valamint a hazai korrupciós helyzetről készült jelentését.
Hazánk az előző évihez képest egy pontot veszítve, 40 ponttal a 82. helyről a 84. helyre csúszott. Az alacsony eredmény azt mutatja, hogy továbbra sem sikerült megoldani a jogállamisági problémákat és csökkenteni a rendszerszintű korrupciót – derül ki a TI Magyarország jelentéséből. Ebből következik, hogy újabb 1 milliárd euró támogatás elveszett, miközben 20 milliárd euró forrást még mindig zárolnak. A jelentés szerint a közpénzlopás rendszerszintű korrupciója a gazdaság tartós gyengélkedésének fő oka.
A Transparency International Berlinből idén már 31. alkalommal készítette el az országok közszektori korrupcióval szembeni védettségük alapján rangsorolódó CPI-t. Magyarország 40 ponttal, a 182 ország közül a 84. helyen áll. Az uniós tagállamok közül hazánk produkálta a legnagyobb visszaesést az elmúlt tizenhárom évben, hiszen 2012 és 2025 között 15 ponttal csökkent a korrupció ellenállásának mértéke. A balti államokban viszont a CPI-index jelentős javulását regisztrálták, míg a magyar és észt eredmények közötti különbség már 36 pontra nőtt. Csehország teljesítménye szintén kimagaslóan javult, míg Lengyelország helyzete stabilizálódott a 2023-as kormányváltás után. Ezzel szemben Szlovákia korrupciós eredménye romlott az utóbbi két évben.
A rangsor élén Dánia, Finnország, Szingapúr és Új-Zéland áll, míg a legrosszabb teljesítményt Nicaragua, Szudán, Eritrea és Jemen mutatja. Magyarország a globális viszonylatban közepes teljesítményt nyújt.
A TI Magyarország jelentése a rendszerszintű korrupció példáit három, 2025-ben nagy nyilvánosságot kapott ügyön keresztül illusztrálta. Az egyik legszembetűnőbb a Magyar Nemzeti Bank botránya, ahol legalább 270 milliárd forint közpénzt eltulajdonítottak, és további hasonló összeg sorsa is kérdéses. A másik két ügy közbeszerzésekhez és magántőkealapokhoz kapcsolódik – az előbbi esetben a legnagyobb értékű megbízásokat kormányközeli szereplők nyerik el, míg az utóbbi ügyben a végső befektetők kiléte továbbra is ismeretlen marad. A TI véleménye szerint a gazdasági leépülés fő okai a jogállam meggyengítése és a korrupció; Magyarország napjainkra az EU egyik legszegényebb országává vált. Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény mögött az autokrata kormányzás áll, amely a közpénzlopást helyezte előtérbe, aláásva ezzel a tisztességes versenyt.
Forrás hang.hu
