Orbán Viktor a határzárnál 2018-ban (Forrás: Orbán Viktor/Facebook)
A kormány újabb hat hónappal, 2026. szeptember 7-ig kívánja meghosszabbítani a márciusban lejáró, tömeges bevándorlás következtében megállapított válsághelyzetet.
Fennállnak a feltételek
A tervezet a kormány hivatalos weboldalán érhető el, és a társadalmi egyeztetés február 18-ig tart. Az intézkedés március 6-án lép életbe. A javaslatban szerepel, hogy a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének feltételei adottak, az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatása alapján”, így a kormány úgy döntött, hogy meghosszabbítja a kormányrendelet érvényességét.
Az intézkedés pontosan a tizedik évfordulón lép életbe: az Orbán-kormány először 2016. március 9-én hirdette meg a veszélyhelyzetet a tömeges bevándorlás miatt, ami azóta is érvényben van. Azelőtt néhány határmenti megyére már kiadták az intézkedést, de országos szinten akkor lépett hatályba. Ez a jogi keret lehetővé teszi a kormány számára, hogy a balkáni migrációs útvonalon jelentkező nyomásra tekintettel különleges intézkedéseket hozzon, többek között rendkívüli jogrendet vezessen be, felgyorsítsa a menedékkérelmek elbírálását, és különleges rendőri vagy katonai erőket alkalmazzon. Az ellenzéki pártok és civil szervezetek már 2016-ban jogellenesnek tartották ezeket az intézkedéseket, és a kormány azóta sem fejtette ki, mik a konkrét okok.
Háborús veszélyhelyzet is
A tömeges bevándorlás mellett Magyarországon még más ok is válsághelyzetet teremt. A migrációs válsághelyzet nem összehasonlítható a 2022 májusában, az orosz-ukrán háború miatt elrendelt háborús veszélyhelyzettel, amely szintén érvényben van. Ez egy másik jogi kategória, amely rendkívüli jogosítványokat biztosít a kormánynak, és május 13-ig tart. A kormány a háborús veszélyhelyzetet azzal indokolja, hogy a szomszédos országokban zajló konfliktusok miatt biztosítani kell a kormány működőképességét.
Ezek a jogi lehetőségek szinte korlátlanok. Az alapvető jogok gyakorlása bizonyos kivételekkel korlátozható, sőt akár fel is függeszthető, amennyiben a veszélyhelyzet kezelése megköveteli. A törvények alkalmazását is felfüggeszthetik, vagy eltérhetnek a törvényi előírásoktól. Azonban a hatályos Alaptörvény nem függeszthető fel, és az Alkotmánybíróság működése sem korlátozható.
A koronavírus miatt 2020 márciusától 2022 nyaráig kisebb-nagyobb megszakításokkal szintén fennállt veszélyhelyzet.
A válsághelyzet célja
Miért is van szükség a válsághelyzetre? Nemrégiben a válsághelyzetre hivatkozva született egy sok visszhangot kiváltó döntés. A kormány múlt héten visszamenőleges hatályú rendeletben határozott a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perek felfüggesztéséről. A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály alapján a rendelet kimondja: az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás nem vitatható, és ez vonatkozik a folyamatban lévő bírósági ügyekre is. A döntés szerint a 2023–2025 közötti szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perek megszüntetésre kerülnek, a perköltséget az állam állja. Az önkormányzatoknak a tartozásaikat 15 napon belül be kell fizetniük, ellenkező esetben inkasszóval terhelhetik őket.
Milyen összefüggés van a válsághelyzet és e döntések között? Jó kérdés.
Az lenne a főbb kapcsolódás, hogy a válsághelyzetet kihasználva szüntették meg az akkumulátorgyárak elleni lakossági tiltakozások lehetőségét, illetve ennek alapján engedték szabadon az embercsempészeket. Ugyanakkor a háborúra hivatkozva korlátozták például a tanárok tiltakozási jogát, csökkentették a sztrájkjogukat, és meghosszabbították a közérdekű adatigénylésre vonatkozó határidőket is.
Forrás hang.hu
