Ma már számos európai ország a migrációs politikájának gyors megváltoztatását fontolgatja — mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. De mit is jelent pontosan ez, és van-e már elegendő idő a változásokra?
A 2015-ös migrációs hullám során Magyarországon 400 ezer bevándorló haladt át.
Intellektuális tömeg helyett elkülönült területek
2015-ben egy eddig példa nélküli migrációs áradat indult meg Európa felé. A nyugati államok úgy reagáltak, hogy segíteniük kell a szíriai menekülteken, és minden további nélkül fogadniuk kell őket, sőt, később még tovább is léptek. Az EU vezetősége azt állította, hogy a bevándorlók feltöltik a munkaerőpiacot, illetve hogy a magasan képzett migránsok pótolják a hiányzó intellektuellet. A sokszínű társadalom így sokkal vonzóbbá válik.
Most, több mint 10 év elteltével, világossá vált, hogy ezek az elképzelések nem tükrözik a valóságot, és az emberek elkezdtek szembesülni a tényleges helyzettel.
Az illegális migrációval kapcsolatos tapasztalatok nem csupán elméleti síkon válhatnak nyilvánvalóvá; bárki, aki Nyugat-Európába utazik, vagy ott élő rokonai vannak, érzékelheti a valós következményeket. Az ottani nagyvárosokban látható, hogy a bevándorlók jelentős része nem fogadja el a befogadó ország nyelvét és jogi normáit, nem dolgozik, és a szociális ellátórendszert terheli, sok esetben pedig bűnözésből él, elkülönült közösségekbe vonulva.
A belbiztonsági főtanácsadó említett néhány konkrét példát arra, hogy különböző országok elkezdték átalakítani migrációs politikájukat; sokan úgy érzik, hogy túl sokan vannak a területükön, és az integrálásuk lehetetlen.
Forrás ripost.hu
