Magyar Péter az elmúlt hónapokban többször megígérte, hogy kormányra kerülése esetén azonnal felfüggeszti a közmédia hírszolgáltatását „az objektív és pártatlan működés” feltételeinek megteremtéséig. A vállalás a Tisza Párt programjába is bekerült. De mennyire reális mindez?
A párt programja hét pontban foglalja össze a tervezett átalakítást a hírszolgáltatás azonnali felfüggesztésétől az új, független vezetés kinevezésén és a hirdetési moratóriumon át a Médiatanács és az NMHH átalakításáig, végül az átlátható frekvenciapályáztatásig. A cél a függetlenség és pártpolitikai semlegesség visszaállítása, illetve egy új médiatörvény megalkotása.
A gond az, hogy az intézkedések nagy része a médiatörvény módosítását igényli, az pedig csak kétharmados többséggel lehetséges.
Kétharmad nélkül politikai ígéret
„A média teljes, érdemi átalakítása csak kétharmados többséggel lehetséges, a sima többség ehhez kevés. Az egész programot így érdemes olvasni, hiszen az abban megfogalmazott ígéretek nagy része csak így megvalósítható” – mondta a 24.hu-nak Kert Attila, aki 2006 és 2009 között a Magyar Televízió hírigazgatója volt, korábban a TV2 Tények főszerkesztője, jelenleg pedig a Euronews magyar irodáját vezeti.
A közmédia hírszolgáltatásának azonnali megszüntetését ennek fényében egy politikai ígéretnek gondolom
– tette hozzá a szakértő.
Egyszerű többséggel viszont megkezdhetők lennének az MTVA, a Duna Média és az NMHH gazdálkodásának és működésük törvényességének vizsgálatai – ez nem érinti a médiatörvényt. Minden más, az NMHH átalakításától a frekvenciaszabályozásig, kétharmad hiányában ellehetetlenülne.
Kerülőutak
Ez nem jelenti azt, hogy egy esetleges sima többséggel rendelkező Tisza-kormány teljesen tehetetlen lenne. A visszaéléseket feltáró vizsgálatok végéig zárolható lenne a közmédia vagyona, ami rövid úton ellehetetlenítené a műsorgyártást – így a képernyő valóban elsötétülhet. Ez azonban tipikus politikai kerülőút lenne, hiszen a struktúra változatlan marad, de a finanszírozás elapad.
Emellett lehetőség nyílna egy meglévő kereskedelmi csatorna megvásárlására vagy egy új csatorna létrehozására, amelyet közszolgálati hírcsatornává alakíthatnának át.
„A piacon bőven vannak olyan kis csatornák, amelyek megvétele viszonylag könnyen lebonyolítható” – mondta Kert, aki a nézők elvesztésétől sem tartana.
A nézőszám már most is annyira alacsony, hogy nem nagyon tud hova esni, gyakorlatilag pár százezer emberről beszélünk
– fogalmazott a szakember, aki szerint így az „elsötétített” közmédia mellett átmenetileg egy „alternatív” közmédia is létrejöhetne. Ebben az esetben könnyen lehet, hogy az átmeneti megoldás állandósulhat, ha a politikai erőviszonyokban nem következik be változás.
Miért kellene mégis jó közmédia?
Kert Attila szerint jó közmédiára egyre nagyobb szükség van, mert a közösségi média és a techóriások elviszik a hirdetési pénzek nagy részét, a szerkesztőségek pedig kiszolgáltatottabbak a politikai és gazdasági finanszírozók felé. A közmédiának kellene biztosítania, hogy az alapvető információk azokhoz is eljussanak, akik nincsenek a kereskedelmi médiumok célcsoportjában, és ez nemcsak a tévét jelenti, hanem fontos a rádió, a hírügynökség és az online jelenlét is.
Ugyanakkor a szakértő szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e jó közmédiát létrehozni.
Az elmúlt 36 év alatt sosem sikerült intézményes garanciát teremteni a közmédia függetlenségére. Ennek ellenére meg kell csinálni valahogy, mert nagyon nagy szükség van rá
– fogalmazott.
A lengyel tanulság
Tanulságos, mi történt Lengyelországban. A 2023. végi kormányváltás után a Tusk-kormány hat napon belül nekilátott a közmédia átalakításának. Az aznap esti híradó elmaradt, helyette egy visszatérő újságíró bemondta, hogy a televízió ezentúl „fényképeket és nem festményeket” sugároz majd.
A kezdeti lendület azonban mára megtorpant. Przybylska-Zgut Edit, a CEU Demokrácia Intézet kutatója szerint az intézményi konszolidáció nem zárult le, a strukturális függetlenség garanciái nem stabilizálódtak, a társadalmi megítélés pedig erősen polarizálódott. A kormányoldali szavazók legitim helyreállításként, az ellenzékiek politikai tisztogatásként tekintenek a folyamatra. Az elnöki vétó lehetősége pedig egyre nagyobb korlátja egy új médiatörvény elfogadásának.
A legnagyobb kihívás jelenleg egy olyan intézményi modell kialakítása, mely hosszú távon is ellenáll a mindenkori kormányzati befolyásnak
– fogalmazott a kutató.
A magyar helyzet sok tekintetben hasonló pályára kerülhet, ha a Tisza győz, de nincs kétharmada, az ellenzékbe kerülő Fidesz minden bizonnyal mindent elkövet majd a közmédia átalakításának akadályozására pont úgy, ahogy Lengyelországban a PiS teszi.
(Borítókép: Magyar Péter a közmédia épülete elé szervezett tüntetésen 2024. október 5-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
