Kiss Ambrus és Karácsony Gergely (Fotó: Magyar Hang / Végh László)
Az önkormányzat hitelkeretének emelése érdekében, március 1-e és 15-e között, 40 milliárdról 50 milliárd forintra kívánják növelni a főváros hitelkeretét. Ezt Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója említette egy szerdai háttérbeszélgetés során, amelyen a Magyar Hang is részt vett. Az esemény apropója, hogy a következő héten újra ülésezik a Fővárosi Közgyűlés. Érdekesség, hogy a parlamenti választásokat megelőző áprilisi ülés az utolsó februárban, mert a kampány miatt a márciusi ülést várhatóan kihagyják.
A hitelkeret emelése elengedhetetlen, mivel januárban több mint 11 milliárd forintot inkasszáltak a fővárostól, annak ellenére, hogy azonnali jogvédelmet kértek. A jogvédelmet még nem bírálta el a bíróság, így nem biztos, hogy az államkincstár visszatéríti a pénzt. Ha nem történik meg a visszatérítés, akkor még egy plusz 10 milliárd forintra lesz szükségük. Március 1. és 15. között a főváros hitelkerete alapból 40 milliárd, ezt emelnék 50 milliárdra a munkabérek kifizetésének biztosítása érdekében. Ha visszakapják az inkasszált összeget, nem kellene teljesen kihasználniuk az új keretet. A keretnövelésre mindössze március közepéig van szükség, mert akkor várható egy nagyobb bevétel az iparűzési adóból. Áprilistól szeptemberig 60 milliárdos, majd 80 milliárdos hitelkerettel kívánják működtetni a fővárost. Jelenleg azonban a főváros pénzügyi helyzete súlyos, körülbelül 40 milliárd forintos mínusz van a számlájukon.
A jogvédelmet még azelőtt kérték, hogy a kormány rendeletet adott volna ki a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos bírósági perek eltörlésére. Kiss Ambrus azt nyilatkozta, hogy ez a rendelet alaptörvény-ellenes, és több ügyben már megkezdődtek a bírósági tárgyalások. Az egyik következő hónapban március 16-án lesz. Jelenleg Budapestnek kilenc olyan pere van, amelyek a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatosak, és ha ezeket megnyerik, körülbelül 200 milliárd forintot, a kamatokkal együtt, kellene visszakapniuk.
A pénzügyi instabilitás miatt a városvezetés korábban jelezte, hogy március közepéig nem tudnak kifizetni a beszállítóknak, eddig 6,4 milliárd forint tartozást halmoztak fel. A Magyar Hang érdeklődésére, hogy ezt hogyan fogadták a BKK és a BKV beszállítói, például a MOL és az MVM, elmondta, hogy a két fővárosi cég folyamatosan tárgyal a beszállítókkal, és nem könnyű elmagyarázniuk, hogy milyen ütemezés szerint tudnak majd fizetni, de attól nem fél, hogy emiatt leállítanák az üzemanyag-szállítást.
Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy a februári közgyűlésen lesz-e téma a budapesti hajós cégekkel kapcsolatban. Januárban a közgyűlés megszavazta, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy visszavonják több hajózási vállalat közterület-használati engedélyét, ami a lakosság életét megnehezíti. Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy ilyen esetekben közigazgatási eljárást kell lefolytatni, mivel a cégek ügyfélként jogokkal rendelkeznek, és nem lehet csak úgy visszavonni az engedélyt, mert így döntött a közgyűlés. Az önkormányzat ezért megkereste a XIII. kerületet, hogy van-e jogalapja a cégek engedélyének visszavonására és történt-e jogsértés, és jelenleg várják a kerület válaszát.
A kátyúk problémájára tekintettel több mint 26 500 úthibát azonosítottak, ebből 24 ezret már sikerült orvosolni. A javítás folyamatosan zajlik, de az időjárás is befolyásolja; a hideg és csapadékos idő nem kedvez a munkálatoknak.
Végül a lapunk kérdésére Kiss Ambrus elmondta, hogy a választáson kire fog szavazni, de ezt majd április 12-én fogja átgondolni, mert még sok idő van hátra, és a jelöltek listája sincs még összeállítva.
További újságírói kérdésre elmondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat még nem döntött arról, hogy megrendezik-e idén a Büszkeség Menetet, de ha szükséges, az tavalyi példa alapján újra megtörténhet.
Kiss Ambrus említette azt is, hogy a főváros felhívására 7974-en jelentkeztek szavazatszámlálónak.
Forrás hang.hu
