Molnár Áron, Algyő polgármestere (Forrás: Algyő.hu) – Fotó: Algyő.hu
„Nem kívánunk részt venni semmiféle jogsértő tevékenységben. Algyő eddig is a jogszabályoknak megfelelően működött, és ez a jövőben sem fog változni” – nyilatkozta Molnár Áron, Algyő polgármestere a Magyar Hangnak, amikor arról beszélt, hogy az önkormányzat nem teljesítette a januári szolidaritási adó részletet.
Zárolt bankszámla
Az önkormányzat a január végéig terjedő határidőt elmulasztotta, mivel a polgármester szerint jogtalanul követelték tőlük az összeget. Emiatt a Magyar Államkincstár zárolta a település bankszámláját. Az önkormányzat vitatja az eljárás jogszerűségét, és többször kifejezték, hogy nem értenek egyet a beszedés módjával, de eddig nem kaptak érdemi választ. A vita lényege nem magáról a hozzájárulásról, hanem a beszedés módjáról szól.
December 23-án a Magyar Közlönyben közzétett kormányrendelet értelmében 2023-tól a szolidaritási adót négy részletben kell befizetni, nem pedig havonta automatikusan levonva. Az első részlet esedékes időpontja január 26. volt, amit Algyő nem teljesített. Molnár Áron azt is elmondta, hogy helyzetük hasonló Budapestéhez, amely nettó befizetővé vált, miután a kormány a nekik járó támogatásnál magasabbra emelte a szolidaritási adót. Emiatt kötelezték őket többletadó befizetésére, de a Kincstár Budapestre sem küldött értesítést az inkasszó előtt, így a főváros perelt, és a Kúria nekik adott igazat. Jelenlegi helyzetükkel kapcsolatban Algyő 2026-tól már nem a különbözetet fogja megkapni, hanem saját maguknak kell majd intézniük a befizetést, és emiatt nem kaptak hivatalos értesítést, csupán tájékoztatást.
Összesen 613 millió forint
„Végül megtörtént az inkasszó, és levonták az első részletet. A település működése azonban nem került veszélybe, bár a lépés időzítése kedvezőtlen volt, hiszen a költségvetés elfogadása előtt történt. Az önkormányzatunk stabil, 613 millió forintos éves hozzájárulással számoltunk, így nem arról van szó, hogy nem tudnánk kifizetni. A folyamatot jogellenesnek tartjuk, amiben nem kívánunk részt venni” – mondta a polgármester.
Molnár Áron javasolta, hogy a hasonló helyzetben lévő települések esetleg közösen lépjenek fel a rendszer ellen, de eddig még nem alakult ki szélesebb összefogás. Bár érkezett biztatás más önkormányzatoktól, a választási időszak alatt kevesen mernek nyílt konfliktust vállalni. Úgy látja, a nagyobb városok, mint Budapest vagy Budaörs, előnyben vannak, míg a kisebb települések nehezen tudnak koordinálni. Sokan várnak, bízva abban, hogy a 2026-os választások után a következő kormány módosít a szolidaritási rendszer szabályain.
A polgármester véleménye szerint a települések közötti szolidaritás gondolata alapvetően pozitív, hiszen a nagyobb befizetők is elismerik, hogy szükség van a gazdagabb és szegényebb önkormányzatok közötti egyensúlyozásra. A kérdés inkább az, hogy ezt ki és milyen módon viseli.
Három legnagyobb probléma az adóval
Molnár szerint a jelenlegi rendszer egyik fő problémája, hogy szinte kizárólag az iparűzési adóra épít, így az iparral rendelkező települések aránytalanul nagy terhet rónak magukra, míg más bevételi források, mint például a turizmusból származó adók, alig számítanak. Példaként említi Hévízt, ahol jelentős turisztikai bevételek származnak, mégis jóval kisebb a hozzájárulás, mint Algyő esetében.
A második problémát a beszedett összeg mértéke jelenti. Algyőn az iparűzési adó bevételének körülbelül egyharmadát viszi el a hozzájárulás, ami túlzásnak számít, és sok település gazdálkodását nehezíti. A harmadik gond az átláthatóság hiánya: az önkormányzatok nem tudják, hová kerül a befizetett összeg, és hogy jut el a kedvezményezett településekhez. A rendszer emiatt elveszíti a szolidaritás jellegét, mivel sem a befizetők, sem a kedvezményezettek nem érzékelik a hatását.
„Tudjuk, hogy az önkormányzatok összesen több százmilliárd forintot fizetnek be, de ezt a költségvetésben senki nem látja. A szolidaritási hozzájárulás csak a teljes önkormányzati finanszírozási rendszer átfogó reformjával kezelhető. A kiegyenlítettebb gazdálkodást akár központi költségvetési forrásokból is ki lehetne alakítani, célzott támogatásokkal és átlátható elosztási szabályok mellett. Jelenleg azonban a pénz beolvad a központi költségvetésbe, miközben a fejlesztési források gyakran ad hoc döntésekkel, politikai logika mentén kerülnek egyes településekhez. A rendszer átalakítása elkerülhetetlen, hiszen egyre több önkormányzat érzi úgy, hogy aránytalanul nagy terhet cipelnek, miközben a szolidaritás valódi értelme nem jelenik meg a valóságban” – tette hozzá a polgármester.
Forrás hang.hu
