A tavaszi ülésszak február 23-án, hétfőn kezdődik, háromnapos ülés keretében – hétfőn, kedden és szerdán – majd március első felében terveznek még egy hasonló háromnapos ülést, március 9-én, 10-én és lehetőség szerint 11-én. Ezzel az ülésszak meglehetősen rövid, mindössze 5-6 plenáris ülésből fog állni – derül ki a HVG-hez eljutott napirendi tervezetből, amely a Házbizottság ülésére készült.
Az ülésszak általában február végétől június közepéig tart, de az április 12-i parlamenti választások miatt idén jelentősen lerövidül. A február 23-i nyitónap már a választási kampány szellemében telik majd. Sok képviselő valószínűleg fáradtan érkezik, miután február 21-én elkezdődik az ajánlások gyűjtése, amely egész hétvégére aláírásgyűjtést jelent, hogy egyéni jelöltként részt vehessenek a választásokon.
A tervek szerint öt ülésnap biztosan lesz, a hatodik, március 11-e csak abban az esetben kerül megrendezésre, ha csúszás lép fel. Jelenleg a kormánynak nem sok elképzelése van, és az is érdekes, hogy az általa előterjesztett törvényjavaslatok között csupán két tétel szerepel a 2027-es költségvetéshez kapcsolódóan, amelyeket a májusi benyújtás és a júniusi elfogadás után terveznek.
A megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök is általában felszólal, a tervek szerint 13 órakor kezdődik az ülés. A nap folyamán hét határozathozatalt terveznek, többek között a Honvédség iraki szerepvállalásáról és a Kúria, az ügyészség, a jegybank, valamint a számvevőszék 2024-es munkájáról szóló beszámolókat fogadnak el.
Kedden, február 24-én szóba kerül a szkíták honos népcsoporttá nyilvánítása – ez nem az első alkalom, és a várt elutasítás ellenére valószínűleg nem is az utolsó. Egy, a népszámláláson magát szkítának valló orvos, Pócs Alfréd, aki koronavírus-tagadó nézeteket vall, több ízben próbálkozott a szkíta státusz megszerzésével, de a Parlament eddig mindig elutasította, mivel az MTA szakvéleménye szerint a szkíták több mint kétezer éve kihaltak.
Szerdán, február 25-én két fontos napirendi pont kerül terítékre: az egyik a Donald Trump-féle Béketanács Alapokmányának kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslat vitája. A határozathozatalra egy hónappal később, a márciusi üléssoron kerülhet sor, ez azért érdekes, mert Magyarország csak ekkor válik jogilag a Béketanács tagjává, miközben Orbán már régóta úgy tesz, mintha az lenne.
A jogi helyzet ellenére Orbán Viktor már január 22-én Davosban aláírta a csatlakozási szerződést, és jelenleg Washingtonban részt vesz a Béketanács első alakuló ülésén, ahol talán pénzügyi kötelezettséget is vállal, pedig a parlamenti jóváhagyás nélkül erre elvileg nincs joga. Az HVG-nek nyilatkozó jogász szerint a magyar jog értelmében Orbán addig nem képviselheti Magyarországot a tanács munkájában, amíg az országgyűlés nem hagyja azt jóvá.
Szintén szerdán foglalkozik az Országgyűlés Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által február 17-én benyújtott határozati javaslattal, amely Ukrajna uniós tagságával és a háborús támogatásaival foglalkozik.
A javaslat célja, hogy a kormány és a Fidesz kampányát támogassa az elkövetkező választásokra, figyelembe véve, hogy a kormánypártok a Fidesz kampányszlogenjeit követő határozatokat próbálnak elfogadtatni az Országgyűléssel.
Emellett várhatóan rendkívüli ülésnapok is megrendezésre kerülnek a tavaszi ülésszakban, mivel ellenzéki képviselők a gödi Samsung-gyár ügyében rendkívüli ülést kezdeményeztek a kormány felelősségét feltáró vizsgálat érdekében.
Forrás hvg.hu
