Három alkalommal kiemelkedtünk a bolsevizmus ellen
A Vértanúk tere egy fontos szimbólum, hiszen itt döntötték le a kommunisták a Nemzeti Vértanúk Emlékművét, amely 1934 és 1945 között a vörös terror hazai áldozatainak emléket állított. A vörös terror időszaka – a mi alapítványunk és az emlékmű eredeti felirata szerint – tágabb értelemben értendő, hiszen már 1918. október 31-én, Tisza István meggyilkolásával és a Károlyi-féle puccsal kezdődött.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke javaslatára az emlékművet 2019-ben restaurálták, ami nyilvánvalóan szükségessé tette Nagy Imre szobrának eltávolítását. Az 1994-es szocialista-liberális kormányzás idején még a vértanúink emlékét is elnyomták, és az ő művüket állították a Vértanúk terére.
Ezért nem meglepő, hogy emlékgyűlésünket ezen a helyszínen tartjuk, tisztelegve az áldozatok előtt, és méltatva azokat a magyarokat, akik bátran szembeszálltak a kommunistákkal. Mi, magyarok voltunk az elsők, akik fellázadtunk a kommunizmus ellen.
1919-ben a júniusi ludovikás felkelés és monitorlázadás a Szovjetunión kívüli világ első antikommunista lázadása volt, amely végül hozzájárult az ország felszabadításához, noha nem mentesen a túlkapásoktól.
1956-ban mi indítottuk el a szabadságharcot a szovjet megszállók ellen, egyedüliként a régióban. A pesti és vidéki fiatalok, a véres sortüzek és a Munkástanácsok kitartó kiállása mind hozzájárultak ahhoz, hogy megkezdődjön a kommunista diktatúrák végét jelentő folyamat.
1989-ben mi zártuk le elsőként a rendszerváltozás folyamatát, és kiharcoltuk a szabad választások kiírását. Ez a folyamat talán Csurka István Bibó-felejtés című 1979-es és Duray Miklós Kutyaszorító című 1983-as írásával, valamint a hetvenes években szerveződő, erőszakosan elnyomott március 15-i tüntetéseivel vette kezdetét. Kiemelkedő eseményei között említhetők a monori és lakiteleki találkozók, az 1988-as Batthyány-örökmécsesnél tartott demonstráció, a hősies Erdély-tüntetés, 1989. március 15-e, és Nagy Imre június 16-i újratemetése, ahol Orbán Viktor történelmi bátorsággal szólalt meg. Az ellenzéki vezetők és hazafiak mellett nem feledkezhetünk meg Pákh Tiborról, a 301-es parcella kopjafáit felállító Inconnu Csoportról, a Fekete Dobozról és Krassó Györgyről sem.
Forrás pestisracok.hu
