A Béketanács (Board of Peace) ötletét 2025 szeptemberében Donald Trump amerikai elnök vetette fel a gázai háború lezárására irányuló húszpontos béketerve részeként. Két hónappal később az ENSZ Biztonsági Tanácsa a 2803-as határozatával támogatta a tervet, felhatalmazva a testületet a tűzszünet betartatására és az újjáépítés koordinálására. A szervezet felhatalmazást kapott például nemzetközi kontingens küldésére az enklávéba, és a Hamász lefegyverzésére is.
Béke a konfliktusövezetekben
Trump január 15-én jelentette be, hogy létrehozza a Béketanácsnak nevezett alternatív ENSZ-t, eredetileg azért, hogy elősegítse a Gázai övezetben a béke rendezését és az azt követő politikai átmenetet. Mintegy hatvan országot hívott meg, amikor is első körben visszautasította a meghívást Azerbajdzsán, Egyiptom, Jordánia és Franciaország – utóbbi nemleges döntése miatt Trump azzal fenyegette az országot, hogy 200 százalékos vámot vet ki a francia borra és pezsgőre.
Ezt követően az amerikai elnök január 22-én a davosi Világgazdasági Fórumon hívta életre a Béketanácsot azzal a céllal, hogy helyreállítsa a békét a konfliktusövezetekben. Az Alapokmányt január 22-én az alábbi húsz állami vezető – köztük egyedüli nőként a koszovói elnök – írta alá:
- Javier Milei argentin elnök,
- Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök,
- Ilham Alijev azeri elnök,
- Isza bin Szalman al-Kalifa bahreini sejk,
- Rosen Zseljazkov bolgár miniszterelnök,
- Prabowo Subianto indonéz elnök,
- Ajman Szafadi, Jordánia miniszterelnöke,
- Kasszim-Jomart Tokajev kazah elnök,
- Vjosa Oszmani koszovói elnök,
- Gombojavin Zandanshatar mongol miniszterelnök,
- Nasszer Bourita marokkói külügyminiszter,
- Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök,
- Santiago Peña paraguayi elnök,
- Mohamed al-Táni katari miniszterelnök,
- Fejszál Farhan al-Szaúd szaúdi külügyminiszter,
- Hakan Fidan török külügyminiszter,
- Kaldún al-Mubarak, az Egyesült Arab Emírségek végrehajtó hatóságának elnöke,
- Savkat Mirzijojev üzbég elnök,
- Orbán Viktor magyar miniszterelnök,
- Donald Trump amerikai elnök.
Egy héttel korábban Nicusor Dan román elnök jelezte, hogy Trump meghívására részt vesz a Béketanács első ülésén, ahol Románia megfigyelői státust kap.
Személyre szabott alapokirat
A Béketanács az amerikai elnök köré épülő, az ENSZ-szel párhuzamosan működő, a Biztonsági Tanácsot megkerülő nemzetközi szervezet, amely a hagyományos diplomácia helyett inkább a személyes hatalmi hálózatokra épít.
A legtöbb kritikus szerint a struktúrája „pay-to-play” (fizess, hogy játszhass) jellegű, hiszen egymilliárd dolláros hozzájárulás szükséges az állandó tagsághoz, ami a békefolyamatot kvázi üzleti vállalkozássá teszi. Nils-Christian Bormann német politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácsban demokratikus és autokrata vezetők egyaránt jelen vannak, ami megítélése szerint kérdéseket vet fel a hitelességgel kapcsolatban. Sokan bírálják Trumpot amiatt is, hogy olyan államok (mint Oroszország vagy Izrael) vezetőinek kínál helyet a tanácsban, akiket háborús bűnökkel hoztak összefüggésbe.
Maga az Alapokmány így határozza meg a szervezet küldetését:
A Béketanács egy olyan nemzetközi szervezet, amely a stabilitás előmozdítására, a megbízható és törvényes kormányzás helyreállítására, valamint a tartós béke biztosítására törekszik a konfliktusok által érintett vagy fenyegetett területeken.
A tanács minden fontosabb jogosítványa az elnökhöz van telepítve. Így a tagságra kizárólag azok az államok jogosultak, amelyeket az elnök meghívással részvételre felkér, illetve minden tagállam tagsága az Alapokmány hatálybalépésétől számított legfeljebb hároméves időszakra szól, amelyet az elnök jogosult meghosszabbítani. Ez az időbeli korlát viszont nem érvényes azokra a tagállamokra, amelyek az Alapokmány hatálybalépését követő évben több mint egymilliárd dollár (mintegy 320 milliárd forint) hozzájárulást fizetnek be a kasszába.
Az alapító elnök Donald Trump, aki Béketanács-küldetésének teljesítése érdekében „szükség szerint vagy indokolt esetben” kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a tanács által irányított szervezetek létrehozására, módosítására vagy feloszlatására. Az elnöki tisztségre a mindenkori elnök jelöli ki az utódját. Az elnök leváltására pedig kizárólag önkéntes lemondás, vagy a Végrehajtó Tanács egyhangú szavazatával megállapított alkalmatlanság esetén kerülhet sor. A Végrehajtó Tanács tagjait az elnök a „globális jelentőségű vezetőkből” választja ki, akik megbízatásukat két évig látják el. Az elnök a tagokat belátása szerint felmentheti, illetve megbízatásukat meghosszabbíthatja.
A szervezet mindennapi munkáját a Végrehajtó Tanács végzi majd, amely negyedévente számol be tevékenységéről. Tagjai:
- Marco Rubio amerikai külügyminiszter,
- Tony Blair volt brit miniszterelnök,
- Steve Witkoff amerikai különmegbízott,
- Ajay Banga, a Világbank elnöke,
- Jared Kushner, Donald Trump veje, korábban közel-keleti különmegbízott,
- Marco Rowan amerikai milliárdos,
- Robert Gabriel amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.
„Csináljunk valami újat”
Azt, hogy a magyar miniszterelnök az alapítók között van, az elemzők szerint a világpolitikai befolyás növekedéseként lehet értékelni, mivel Trump a Béketanács ülésén kifejezetten méltatta és támogatásáról biztosította őt.
Orbán Viktor az Alapokmány aláírása előtt bejelentette: „itt az ideje a változásnak.” Szerinte a világ békéjéért felelős nagy nemzetközi szervezetek az elmúlt 10-15 évben megbénultak, példaként az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) említette, de ez nem az egyetlen ilyen szervezet. Mint fogalmazott: „minden ismert és bevett nemzetközi intézmény, kormányközi intézmény teljesítménye rendkívül lecsökkent az elmúlt 10 évben. Erre mondta azt az amerikai elnök, hogy ezeket hagyjuk, csináljunk helyette valami újat, adjunk egy új lendületet.”
És megalapította, meghirdette a Béketanácsot, és meghívta a barátait, vagy azokat, akikben bízott, vagy olyan országokat, akiknek a politikája hagyományosan békepárti. Így kapott meghívást Magyarország is
– jelentette ki a magyar kormányfő.
Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány politikai elemzője, biztonság- és védelmi politikai szakértője korábban lapunknak elmondta:
Az amerikai elnök külpolitikai lépései Gázától Venezueláig, a büntetővámoktól a NATO-kritikáig arra engednek következtetni, hogy alapjaiban alakítaná át a ma ismert világrendet, hogy azt újra az Egyesült Államok előnyére fordíthassa. Egy olyan posztliberális korszakot, ahol az erő, a szuverenitás és a nemzeti érdek elsőbbséget élvez a könnyen kijátszható univerzális normákkal szemben.
Az elemző szerint „nagyon ritka a történelemben, hogy Magyarország nem külső szemlélője egy ilyen szervezet létrehozásának, hanem alapítóként a kezdetektől a teljes jogú résztvevője”.
Az Országgyűlés jövő szerdán kezdi meg a Béketanács Alapokmányának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját, és az ülésterv szerint március 10-én, a választások előtti utolsó ülésnapján tartja a zárószavazást.
(Borítókép: Orbán Viktor és Donald Trump 2026. január 22-én. Fotó: Jonathan Ernst / Reuters)
Olvasd tovább itt: index.hu
