Munkások a Barátság olajvezeték szivattyúállomásán (Forrás: MTI / MTVA)
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése, miszerint Magyarország blokkolni kívánja az Ukrajnának szánt uniós hitelt, heves kritikát váltott ki az európai uniós külügyminiszterek körében. Továbbá kiderült, hogy Magyarország a 20. Oroszország ellen bevezetett szankciós csomaggal szemben is fellépne. A Barátság olajvezeték ügye kiemelt témájává vált a Fidesz kampányának. A kormány a vétó kilátásba helyezésével próbálja rábírni Ukrajnát, hogy indítsa újra a kőolajszállítást, mivel véleményük szerint Kijev politikai okokból akadályozza a vezeték újbóli működését.
Ugyanakkor kérdés, hogy mihez vezet ez a lépés, főként, hogy a vezetéken dróntámadás történt orosz területen, ami Ukrajnához köthető. Balázs Péter ex-külügyminiszter szerint az EU, ahogyan korábban is, meg fogja találni a módját a hitelcsomag elfogadásának, ha a magyar kormány valóban blokkolni fogja azt Szlovákiával együtt.
– Az EU már korábban is szembesült azzal, hogy egy-két tagállam szembehelyezkedik a többséggel. A magyar kormányhoz hasonlóan Lengyelország is részt vett ebben a korábbi időszakban, de nagyobb súlyt képviselt, mint Magyarország és Szlovákia együttműködése. Elképzelhető, hogy a hitelfelvételről szóló szavazást elhalasztják, vagy hogy megkerülik a blokádot – figyelmeztetett a volt külügyminiszter. Egy korábbi emlékezetes eset, amikor Orbán Viktor elment kávézni az Európai Tanács 2023 decemberi ülésén, míg a többi tagországgal együtt szavaztak Ukrajna uniós csatlakozásáról. Előfordulhat, hogy az EU egy másik jogalapot választott a politikai szankciók helyett, amiért elegendő a minősített többség. Balázs Péter hangsúlyozta, hogy a külügyminiszterek tanácsa hétfői ülése szempontjából lényeges lesz a magyar álláspont.
Emellett megjegyezte, hogy 25 uniós ország áll Ukrajna orosz agresszióval szembeni támogatása mögött, míg mindössze két tagállam van az Oroszország győzelmét várók oldalán.
– Az erőviszonyok alapján könnyen belátható, hogy a dominálóbb álláspont eszközöket fog találni érdekei érvényesítésére – nyilatkozta.
A Barátság vezetéken január vége óta nem érkezik kőolaj Magyarországra és Szlovákiába. Mivel az ország olajellátása az orosz importra épül, a kormány intézkedett a stratégiai olajtartalék egy részének felszabadításáról, ami összesen 96 napra elegendő nettó importnak felel meg. Steiner Attila, az Energiaügyi minisztérium államtitkára, korábban arra hivatkozott, hogy Ukrajna politikai indokból akadályozza a vezeték újranyitását. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányinfón kifejtette, hogy Ukrajna „elzárta” a vezetéket, ami szerinte szándékosan árt Magyarországnak és Szlovákiának. Később pontosította, hogy egy orosz dróntámadás következtében sérült meg a rendszer, és Ukrajna csak ígérgeti a szállítás újraindítását. Továbbá kiderült, hogy Magyarország leállította a dízel üzemanyag értékesítését Ukrajna felé, miközben az áram- és földgázszállítások leállításával is foglalkozik. Szlovákia pedig az Ukrajnába irányuló áramszállítások leállításával fenyegetett.
A helyzet hétfőre még tovább súlyosbodott, mivel a Barátság vezetéken drónok csapódtak be egy olajszivattyú-állomásba. Így egyre bizonytalanabbá válik, mikor indulhat újra a szállítás, amely kulcsfontosságú Magyarország és Szlovákia ellátásának szempontjából.
Balázs Péter szerint a Fidesz politikusainak azon kijelentése, hogy Ukrajna energiaínséget akar előidézni a magyar kormány megbuktatása érdekében, inkább kampányfogás, mivel ez ellentmond a kormány azon állításának, hogy bőséges olajtartalék áll rendelkezésre (amely egyébként valóban igaz, mivel nagyobb tárolókapacitással bír, mint több szomszédos ország).
– Ezt a helyzetet már az orosz támadás előtt kellett volna előrelátni, amikor a háború kirobbant. Egy felelős kormánynak át kellett volna gondolnia, mekkora mértékben vásárol fontos energiát háborús területről, hiszen ez a terület megbízhatatlan. Olyan forrásokat kellene keresni, ahonnan az energiahordozók biztonságosan szállíthatók – mutatott rá a volt külügyminiszter.
Forrás hang.hu
