Kinek ne fordult volna már meg a fejében, hogy elégtételt kérjen sérelmeiért, esetleg visszaüssön valakinek? Egy jól irányzott pofon vagy egy erősebb rúgás esetleg megoldhatná a dolgot, de a mai világban már nem ezt választjuk, még akkor sem, ha a másik fél sokkal inkább megérdemelné. Manapság nincsenek olyan bátor emberek, akik kiállnak saját jogukért, és nincsenek szuperhősök sem, akik helyettünk állnának bosszút. Azonban a múltban más volt a helyzet. Fazekas Mihály idején ezt jól tükrözi Lúdas Matyi története, aki egy kis (ga)libáért háromszor is megveri Döbrögit.
Lúdas Matyi a sérelmeit megbosszuló jólelkű fiú. A történet szerzője, Fazekas Mihály, 1766-ban Debrecenben látta meg a napvilágot, és 1828. február 23-án hunyt el. Ő a magyar felvilágosodás egyik jelentős költője volt, de nemcsak írói tehetsége miatt emlékezetes: szenvedélyes botanikusként is ismert volt. Részt vett a híres Magyar Füvészkönyv létrehozásában, amely az első magyar nyelvű növényhatározók egyike volt, és a maga korában jelentős tudományos teljesítménynek számított.
Fazekas Mihály legismertebb műve az 1804-ben írt Lúdas Matyi, amely egy szegény parasztfiú harcát meséli el a zsarnok földesúrral szemben. Az elbeszélő költemény szórakoztató és tanulságos, tele népies humorral és iróniával.
A történet szerint Matyi ludakat visz a vásárba, de Döbrögi emberei megverik, mert nem akarja olcsón ajándékozni portékáját. Ekkor határozza el, hogy háromszor áll bosszút. Álruhákban tér vissza, és mindhárom alkalommal túljár Döbrögi eszén. A végén a zsarnok megtörik, és Matyi beteljesíti fogadalmát.
A legismertebb feldolgozás a Dargay Attila által rendezett 1977-es rajzfilm, amely a Pannónia Filmstúdióban készült. A film zenéjét Darvas Ferenc írta, míg a kísérőzenét Lakatos Sándor és zenekara adta elő. Az ő játékuk különösen gazdagította a film zenei világát, amely a hagyományos magyar cigányzenével szoros kapcsolatban áll. A Lúdas Matyi játékfilmes adaptációiból a legismertebb 1949/1950-ben készült, főszereplője Soós Imre volt, a rendezők pedig Kálmán Nádasdy és László Ranódy.
Forrás ripost.hu
