(Forrás: Facebook / Tessely Zoltán)
Orbán Viktor miniszterelnök „Jelentést teszek a Tisztelt Háznak” felütéssel nyitotta meg a Parlament tavaszi ülésszakát, ami valószínűleg kormányfőként az utolsó beszéde volt ilyen formában.
Az első beszámoló a januári hóhelyzetről szólt: közölte, hogy operatív törzs alakult a helyzet kezelésére 800 munkagéppel és 2300 fővel. A havazás alatt 12 ezer lakás maradt áram nélkül, mostanra ez a szám 85-re csökkent. A rendkívüli hideg miatt kiterjesztették a rezsicsökkentést, amely Orbán szerint egyedül Magyarország képes volt megtenni Európában.
A miniszterelnök kiemelte, hogy a kormány 50%-kal növelte a családi adókedvezményt, így egymillió család jövedelme emelkedett, emellett félmillió édesanyát mentesítettek az szja alól. Beszélt a 14. havi nyugdíj bevezetéséről is, amelyről már kifizették az első részletet, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről.
Kifejtette, hogy céljuk, hogy a bruttó átlagkereset elérje az egymillió forintot a következő ciklusban. Szóba került a bírósági alkalmazottak és a kistelepülések önkormányzati dolgozóinak béremelése, a februárban kifizetett hathavi fegyverpénz, a vendéglátóipari akcióterv és az árrésstop.
A beszéd politikai tartalomra is áttért: Orbán a Barátság kőolajvezeték ügyében „nyílt politikai zsarolást” emlegetett, miszerint az ukránok elzárták a kicsapolását, és fenyegetik a magyar kormányt. Az ukrán EU-tagságra való felkészülését nehezményezte, mondván, hogy Brüsszel a magyar kormány mellett nem állt. Kijelentette, hogy amíg a kőolajvezetéket nem üzemelik újra, a magyar kormány blokkolni fog minden Ukrajna javát szolgáló uniós döntést.
A Barátság elzárását Orbán vészhelyzetként értékelte, amelyet a kormány a tartalékok megnyitásával hárított el. Arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges energiaválságban a Shell haszna nőne, amivel egy konkrét céget is célozott.
Szerinte az EU „háborús stratégiája” hibás, mivel Oroszország még sokáig képes fenntartani a háborús gépezetét. Orbán elutasította Brüsszel Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásait, amiket felelőtlenségnek minősített.
A miniszterelnök szerint a háborús támogatás évi 90 milliárd euró körüli összeget jelentene, amely a következő EU-költségvetésből 300 milliárd eurót igényelne, valamint 700 milliárd euróra lenne szükség az ukrán katonai célokra.
„Ennyi pénz nincs” – mondta Orbán, aki arra kérte a Parlamentet, hogy támogassák a kormányt a konfliktus elkerülésében.
A beszéd utáni reakciók között Tordai Bence független képviselő bírálta a kormányt, állítva, hogy a Fidesz és Orbán a háború oldalán áll, míg Lukács László György a Jobbikból az akkugyárak problémáira és a gazdasági teljesítményre összpontosított.
A momentumos Bedő Dávid felvetett kérdéseket tett fel Orbánnak, míg az MSZP-s Komjáthi Imre emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök nem említette a Samsung gödi gyárának botrányait. Arató Gergely a DK-ból Orbán beszédét a Titanic katasztrófájához hasonlította.
A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté az ellenzék kijelentéseit „kifutó modellek kérdéseinek” nevezte, kérdőre vonva az ellenzék szolidaritását Ukrajna mellett, míg Orbán úgy vélte, hogy ha konfliktus van, az ellenzék az ukránok oldalára áll.
Forrás hang.hu
