Ne zavarjuk az embereket, ne járkáljunk a lakásaikban, ne követeljük tőlük az adóbevallást, ne ellenőrizzük, hol nyaralnak, milyen autóik vannak, hagyjuk őket dolgozni
– fogalmazta meg Orbán Viktor tavaly ősszel a Tisza gazdagok vagyonadójával kapcsolatos ötlet elutasítását, amely éles ellentétben áll a NER elmúlt 16 évének központosító politikájával. Orbán friss vagyonnyilatkozata szerint havi hétmilliós fizetése ellenére sem tud megtakarítani, sőt szinte semmije sincs – a hatvanpusztai birtok pedig nem az övé, és nem világos, miből származik.
A meglepő az, hogy Orbán Viktor ennyire ellenez egy olyan vagyonadót, amely az egymilliárd forint feletti összvagyont sújtaná, holott már 14 évvel ezelőtt a saját kormánya is fontolóra vette hasonló intézkedés bevezetését.
A kormányzat titokban tervezett, és csak 11 évvel később derült ki a kétezres kormányhatározatokból. 2012-ben Orbán Viktor egy döntésben arra kérte Matolcsy Györgyöt, hogy vizsgálja meg a „válságadók” kiterjesztésének lehetőségét a tehetős magánszemélyekre.
Bár a jómódú magánemberekre vonatkozó adót végül nem vezették be, a baloldalon évtizedek óta van egy „Fizessenek a gazdagok!” jelszó. Már a francia forradalom előtt is kísérleteztek hasonló adók bevezetésével, és a magyar politikában is felmerült az igény hasonló adóra, de az eddigi próbálkozások rendre elbuktak.
Az utóbbi években a Tisza párt is a társadalmi igazságosságra hivatkozik, és a vagyonadót szélesítené ki, a tavalyi tervek szerint egymilliárd forint feletti vagyonokra. A tervek szerint a vagyonadó az ingatlanokra, költséges ingóságokra és céges vagyonokra is kiterjedne.
Tordai Bence javaslata pedig még szigorúbb adót tartalmazott, amelyben a legnagyobb vagyonokra akár 98%-os különadót is megfogalmazott.
A vagyonadónak lehetnek hátrányai, mivel a gazdagok gyakran az ingatlanjaik és vagyonaik papíralapú átcsoportosításával próbálják elkerülni az adófizetést. Az alapötlet természetesen nem új, és a megvalósítás során számos nehézség ütközhet a gyakorlatba.
Forrás hvg.hu
