Index – Belföld: Harmadik legnagyobb város választása eldőlni látszik.

A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat következő részében Csongrád-Csanád vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.

Két megyei jogú várossal, három egykori megyeszékhellyel és egy friss névváltoztatással is büszkélkedhet a cikksorozatunk 11. vármegyéje, ahol Rózsa Sándor, Pulitzer József, Bajnai Gordon, Kőhalmi Zoltán, Novák Katalin, Lázár János, Toroczkai László, de Szirmai Marcell, aka Pogány Induló is született.

Szeged mindössze 1962 óta megyeszékhely, hiába volt mindig a Dél-Alföld lüktető motorja. Sőt, 1879-ben kis híján a város írmagját is elmosta az áradó Tisza. Ám nem sokkal később már nemcsak a napfény, hanem a téliszalámi fővárosa is lett, a híres halászlevéről nem is beszélve. Mára Szeged Magyarország harmadik legnépesebb, egyben a dél-alföldi régió legnagyobb városa és kulturális, oktatási, valamint gazdasági központja.

A vármegye jelenlegi nevét 2020-ban vette fel, amikor a korábbi Csongrád megnevezést kiegészítették a történelmi Csanád vármegye nevével, melynek székhelyét (Nagycsanád) a trianoni békediktátum Romániához csatolta. A névadó Csanád vezér 1028-ban Anonymus Gesta Hungaroruma szerint a nagyőszi csatában legyőzte a Szent István ellen lázadozó pogány Ajtony vezért, akit ennek örömére lefejezett, és még a nyelvét is kivágta.

A török hódoltság talán épp a Dél-Alföld térségét pusztította el leginkább: megyényi területek néptelenedtek el generációkra. A 18. századi újratelepítések azonban ide se csak magyarokat hoztak – szerbek, románok és németek érkeztek a vidékre, nagyjából Szegedtől Temesvárig.

A 19. században átformálták a vidék arculatát a Tisza és mellékfolyói szabályozásával. A korábbi árterületek művelhetővé váltak, ami egy csapásra fellendítette az amúgy se szerénykedő mezőgazdaságot. A megye azóta is a Kárpát-medence egyik éléskamrája, jelentős paprika-, búza-, kukorica- és napraforgó-termesztéssel – igaz, az elmúlt évek rekord aszályai épp ez ellen dolgoznak. A természetvédelmi területek közül kiemelkedik a Körös–Maros Nemzeti Park, amely gazdag élővilágával és vizes élőhelyeivel fontos ökológiai értéket képvisel.

Kevés határmenti megyénk mondhatja el magáról, hogy viszonylag stabilan átvészelte a trianoni békeszerződés okozta gazdasági krízist. Ez részben a kolozsvári egyetem 1921-es Szegedre költözése miatt történhetett így, valamint Arad és Szabadka hiányában regionális kulturális központ lett, ami mind Csongrádot, mind Csanádot a Dél-Alföld epicentrumává tette. Ennek hatásai pedig máig kitartanak.

„Olyan lapos, mint a vásárhelyi határ”

A térség történelme, földrajzi adottságai és társadalmi szerkezete egyaránt meghatározó szerepet játszottak abban, hogy a megye mára az ország egyik legfontosabb agrár- és tudásközpontjává váljon. A Tisza által kettészelt vidék egyszerre őrzi a hagyományos alföldi kultúra elemeit és a modern, innovatív gazdasági törekvések nyomait.

A népi hagyományok máig velünk élnek: a hódmezővásárhelyi fazekasság, a csongrádi borászat, a szentesi és makói hagyományok mind hozzájárulnak a megye kulturális identitásához. A gasztronómia különösen fontos: a szegedi halászlé, a makói hagyma és a fűszerpaprika a magyar konyha ikonikus elemei. Sőt a helyi identitás részei. A tanyavilág pedig sajátos alföldi életformát képvisel, amely a mai napig meghatározza a térség arculatát. A településszerkezetre jellemző a város-vidék kettőssége. Szeged és a nagyobb városok – Hódmezővásárhely, Makó, Szentes – fejlettebb infrastruktúrával, illetve több munkalehetőséggel rendelkeznek, míg a kisebb falvak és tanyás térségek gyakran küzdenek elöregedéssel, gazdasági nehézségekkel.

A 20. században a megye gazdasági és társadalmi szerkezete jelentősen átalakult. A trianoni békediktátum következtében a térség határmenti szerepe felértékelődött, majd a szocialista iparosítás időszakában Szeged mellett Hódmezővásárhely is ipari központtá vált. A rendszerváltás gazdasági traumája kevésbé érintette a megyét. Bányászat, és számottevő összeomló nehézipar hiányában a szolgáltatások, az agrárinnováció, valamint a felsőoktatás kerültek előtérbe. Így a megye kulturális élete sokszínű és gazdag maradhatott.

A vármegye népessége ugyan az elmúlt évtizedekben csökkenő tendenciát mutat, ami országos jelenséghez kapcsolódik, de lényegesen kisebb mértékben, mint a nagyátlag. A fiatalok egy része a fővárosba vagy külföldre költözik tanulás és munkavállalás céljából. Ugyanakkor Szeged még mindig vonzó egyetemi városként képes fiatalokat bevonzani az ország más részeiből, sőt külhonból, de külföldről is.

Mandátumbecslés: Csongrád-Csanád 01. OEVK (székhely: Szeged)

A 2024-ben újrarajzolt választókerület már csak Szegednek a Belvárosi hídtól, illetve a Híd és Attila utcáktól északra eső negyedeiből (pl. Béketelep, Makkosháza, Felsőváros, Fodorkert, Petőfitelep), valamint a Tisza túlpartján elhelyezkedő Odesszából, Újszegedből, valamint a cserőkei és marostői negyedekből tevődik össze. A választókerület településszerkezete vegyes képet mutat a polgári belváros északi részével, szocialista lakótelepekkel (pl. Odessza), illetve Újszeged kertvárosias részeivel.

Olyan intézményekkel, mint a Szegedi Nemzeti Színház, a REÖK-palota vagy a Somogyi-könyvtár. A Szegedi Szabadtéri Játékok országos és nemzetközi hírű rendezvénysorozat, amely minden nyáron több tízezer látogatót vonz, ahogy azt a 106 lépésben is tetten értük Meruk Marcival. De Szeged jelentős egyetemi központ is, ami garantálja a „pezsgő” lüktető kulturális életet is.

Mindezek ellenére az elmúlt évtizedekben a gazdaság szerkezete fokozatosan átalakult. A biotechnológia, az egészségipar és az informatikai szektor is fejlődésnek indult a C vitamint is felfedező Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert városában. Az ELI-ALPS lézerkutató központ nemzetközi szinten is jelentős tudományos létesítmény, amely erősíti a térség innovációs képességeit.

Farkas Levente vs. Stumpf Péter

A Fidesz–KDNP jelöltje Farkas Levente szegedi önkormányzati képviselő, a szegedi Fidelitas elnöke lesz, akit nyugodtan hívhatunk a helyi jobboldal feltörekvő fiatal titánjának, mert egy éven belül a Fidesz szegedi közgyűlési frakcióvezetője és a párt országgyűlési képviselő-jelöltje lett.

A Tisza Párt jelöltje Stumpf Péter 37 éves politológus és szegedi egyetemi adjunktus, aki a Rókusi körúti lakótelepen nőtt fel. A 2024-es EP-választáson az OEVK-ban a Tisza Párt 39,3 százalékot, a Fidesz–KDNP pedig 28,3 százalékot kapott.

Szeged 2002 óta a korábbi MSZP választmányi elnök Botka László felségterülete, akinek az első ciklusában (2002-2006) még az édesanyja, Botka Lajosné is polgármester volt Szolnokon. Botka mindössze 29 évesen lett először Szeged polgármestere, de 2024-ben már hatodszorra választották meg városvezetőjüknek az ott élők.

Szegeden a folyó helyett a Tisza Párt EP-listája áradt 2024-ben: úgy szerzett 38,32 százalékot a Fidesz–KDNP 30 százalékával szemben, hogy a DK vezette baloldali blokk listája a harmadik lett az országos átlaguk feletti 11,31 százalékkal. Igaz, a csongrád-csanádi megyeszékhely viszont már a Horthy-korszakban is az ellenzék egyik vidéki bástyájának számított, melyet 1926-tól 1939-ig a nemzeti liberális Rassay Károly képviselt az Országgyűlésben.

Csongrád-Csanád 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a közvélemény-kutatások alapján a Tisza jelöltje, Stumpf Péter lehet a biztos befutó (2026. 02. havi becslés).

Mandátumbecslés: Csongrád-Csanád 02. OEVK (székhely: Szeged)

A 2024-ben újraszerkesztett választókerület székhelye csakugyan Szeged. Ide tartozik a belváros déli része, valamint az Alsóváros és Móraváros negyedek, a szegedi vadaspark , illetve reptér, valamint olyan külvárosi családi házas negyedek is, mint például a Kecskés István-telep vagy a Klebelsberg-telep. A választókerületben található ezen kívül még a járásközpont Mórahalom, valamint 15 kisebb-nagyobb község, köztük a magyar-szerb határátkelő Röszke, vagy Ásotthalom, melynek korábbi nemzeti radikális polgármestere, Toroczkai László pártelnök 2022 óta már a Mi Hazánk parlamenti frakcióvezetője is.

Mihálffy Béla vs. Gajda Attila vs. Toroczkai László

A kormánypártok ismét a 2022-ben a Momentumos jelöltet viszonylag szoros küzdelemben (45,29 százalék vs. 40,23 százalék) legyőző Mihálffy Béla KDNP-s országgyűlési képviselőt indítják. Mihálffy őstermelőként kezdte, majd dolgozott a híres szegedi szalámigyárban és a megyeszékhely külterületén lévő falusias Kiskundorozsmát képviselte korábban (2010–2022) a szegedi közgyűlésben.

A Tisza Párt jelöltje Gajda Attila 54 éves tornatanár, fociedző és négygyermekes apa, aki korábban nyolc évig vezette a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumot és Kollégiumot. Később három évig irányította a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium kollégiumát, illetve társalapítója a Magyar Tehetséggondozó Szervezetek Szövetségének. A 2024-es EP-választáson a Fidesz–KDNP 38,6 százalékot, a Tisza pedig 31,8 százalékot kapott.

A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László országos ismertségre a 2015-ös migránsválság idején tett szert, amikor a déli határnál lévő Ásotthalom polgármestereként a lehető legjobbkor tematizálta az illegális bevándorlás kérdését. A Jobbikban alelnök volt, a párt 2018-as szakadását követően pedig a radikális szárny vezetőjeként távozott és a Mi Hazánk alapító elnöke lett, melyet a koronavírus járványkezelés és a lezárások kritikusaként 2022-ben az Országgyűlésbe is sikerült bejuttatnia.

2022-ben a Mi Hazánk országosan 5,88 százalékot kapott Toroczkai azonban 9,49 százalékos eredménnyel jóval felülmúlta az országos átlagot. Bár így is csak a harmadik helyen végzett Csongrád-Csanád 02. számú, Szeged központú, de Ásotthalmot is magában foglaló választókerületében.

Az OEVK-ban nagy csata várható, amelyet tovább árnyal Mórahalom. Ami annyira Fideszes 1994 óta, hogy az azóta regnáló Nógrádi Zoltán polgármesternek 2024-ben már ellenfele sem akadt az önkormányzati választásokon. Ilyenkor minden közvélemény-kutató rémálma, hogy a helyi Fidesz vajon mennyire tudja Nógrádi népszerűségét Mihálffynak átmigrálni. Ha ez a misszió sikerrel jár Mihálffy újrázhatna, ám a 106 lépés forgatása során nagyon úgy tűnt, hogy sokan választják majd a harmadik utat, Toroczkai László és a Mi Hazánk személyében.

Csongrád-Csanád 02. országgyűlési választókerületében így a korábbi eredmények és a közvélemény-kutatások alapján a Tisza elöltje, Gajda Attila lehet, ha kis többséggel is a befutó (2026. 02. havi becslés).

Mandátumbecslés: Csongrád-Csanád 03. OEVK (székhely: Szentes)

A választókerület székhelye Szentes, mely Csongrád-Csanád harmadik legnépesebb települése, 1883 és 1950 között pedig az önálló Csongrád vármegye székhelye is volt.

A választókerületben Szentesen kívül még a megyei névadó Csongrád és Kistelek is járásközpontok, Mindszent és Sándorfalva városán kívül pedig 17 további község található a választókerületben. Ide tartozik a nemzeti történeti emlékparkjáról és benne a Feszty-körképről (A magyarok bejövetele) híres Ópusztaszer, illetve Nagytőke községe, mely egyfajta furcsa történelmi humorként a Rákosi-korszakban vált le és önállósodott Szentestől.

A választókerület településszerkezete vegyes (városi-vidéki) képet mutat kis (Mindszent), és kis-közepes városokkal (Csongrád, Szentes), nagyobb községekkel (Szatymaz), továbbá aprófalvakkal (Dóc) tűzdelve. Ebben a közepes jövedelmi helyzetű választókerületben a lakosság 33 százaléka érettségizett, 27 százalékuk szakmunkás, míg 14,8 százaléka lediplomázott, addig csupán a 8 osztályt a népesség 23,1 százaléka fejezte be. Az adatok alapján a hasonló vidéki-városi választókerületekhez képest a csongrád-csanádi 03. számú lakossága az átlagosnál képzettebbnek számít.

A választókerületben csak kis számban élnek romák és németek, a legnagyobb vallási felekezetet pedig a római katolikusok (32 százalék) teszik ki.

Bárkányi Bence vs. Szabó István

A választókerületben a Derékegyházán már 2002 óta polgármester és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) Csongrád vármegyei szervezetét vezető Szabó István fog egyéniben indulni. Szabó a veterán szentesi képviselőt Farkas Sándort váltja, aki már 1998 óta tagja az Országgyűlésnek, és korábban 6 alkalommal is győzni tudott egyéniben. A hírek szerint a 72 éves Farkas Sándor egészségügyi okok miatt nem indul újra.

A Tisza Párt jelöltje a politológus végzettségű kisteleki Bárkányi Bence, aki egy betegszállítással foglalkozó családi vállalkozás ügyvezetője, hobbija pedig a futball. A 2024-es EP-választáson a Fidesz–KDNP 45 százalékot kapott, a Tisza pedig 29,2 százalékot.

Ha valaki azt hinné, hogy Csongrád-Csanádon belül csak Szegeden nem áll a Fidesznek a zászló, nagyot téved. Szentes városa például annyira baloldali bástya, hogy a városnak eddig még soha nem volt jobboldali pártkötődésű polgármestere. Míg Csongrádon – az először 2002-ben az MSZP színeiben megválasztott Bedő Tamást – csak 2010-ben tudta legyőzni a fideszes riválisa, akin Bedő 2014-ben revansot vett és azóta is polgármester. Mindszenten egy független jelölt váltotta 2024-ben a korábbi fideszes polgármestert. Sándorfalván pedig a képviselő-testületben is csak egy tagja van a kormánypártoknak. Kivétel csupán Kistelek, ahol viszont 1998 óta a fideszes Nagy Sándor vezeti.

És mindezek után országosan mégis bátran nevezhettük eddig a Szentes központú OEVK-át a Fidesz egyik bástyájának. Hiszen 1998 óta csak egyszer sikerült legyőzni a Fidesz jelöltjét, még 2006-ban a szentesi MSZP-s polgármesternek, Szirbik Imrének.

Valószínűleg Csongrád-Csanád 03. országgyűlési választókerületében is igaz lesz a mondás, ami Szabolcs 02-ben is: aki itt nyer, az országosan is nyer. A korábbi eredmények alapján azonban inkább a Fidesz–KDNP jelöltje, Szabó István lesz a befutó (2026. 02. havi becslés).

Mandátumbecslés: Csongrád-Csanád 04. OEVK (székhely: Hódmezővásárhely)

A választókerület székhelye Hódmezővásárhely, mely Csongrád-Csanád másik megyei jogú városa Szegeden kívül, mellyel már a tramtrain (magyarán vasútvillamos) is összeköti. A város a dualizmus idején indult fejlődésnek a vasútnak köszönhetően, és 1890-re Hódmezővásárhely már hazánk negyedik legnépesebb települése lett. Bródy Sándor már 1909-ben lesajnálóan „Paraszt Párizsnak” hívta a helyet, mely Ady interpretációjában már pozitív jelentést nyert utalva Hódmezővásárhely művészeti hagyományaira.

A választókerületben található Csanádpalota, mely Dél-Alföld legkisebb városa, népességben Csongrád-Csanád mind a 8 nagyközsége leelőzi, köztük a választókerületben található Algyő és Kiszombor nagyközségei is. Mindezen kívül 14 község is található itt (Csongrád-Csanád 04. OEVK).

Algyő-Szeged térségében 1965-ben a Mol kőolaj- és földgázlelőhelyet fedezett fel. 1970-re már hazánk kőolaj-kitermelésének 68 százalékát, míg a földgázkitermelésének 96 százalékát az alföldi olaj- és gázmezők fedezték, a kitermelés csúcséve 1980-ra tehető.

A választókerület népességének 28,8 százaléka érettségizett, szakmunkás végzettséget 21,4 százalékuk, diplomát pedig 15,4 százalékuk szerzett, míg a teljes lakosság 17,4 százaléka (egyelőre) csak az általános iskolát tudta befejezni. A vallási felekezet nélküliek száma jelentős, az egyházak közül a római katolikus eklézsia, utána pedig a református gyülekezeti tagok vannak a legtöbben. A nemzetiségek közül a romák és németek kisebb aránnyal fordulnak elő.

Czirbus Gábor vs. Ferenczi Gábor

A választókerületben Czirbus Gábor makói alpolgármester – aki egyben a Makói Kistérségi Többcélú Társulás elnöki posztját is betölti – váltja Lázár János építési és közlekedési minisztert. Lázár 2002 óta már zsinórban hat alkalommal nyert egyéniben a Hódmezővásárhely központú aktuális egyéni választókerületben, a legendás Rapcsák András halálát követően pedig tíz évig (2002-2012) a város polgármestere volt. Az idén még mindig csak 51 éves, ám mára veterán politikus a mostani kampányban a Lázárinfókkal járja az országot, illetve a Fidesz „három muskétásának” egyike Orbán Viktor és Szijjártó Péter mellett.

A legutóbbi 2022-es országgyűlési választás egyik legérdekesebb csatája egyéniben éppen itt zajlott. Márki-Zay Péter, akit ugyan háromszor is megválasztottak polgármesterré a hódmezővásárhelyiek, de a 2022-ben politikai feltámadást produkáló Lázárral szemben már alulmaradt 40,2 százalék–51,77 százalék arányban.

A Tisza párt jelöltje a jogász és történész végzettségű, makói Ferenczi Gábor lesz, aki 13 éve vezeti ingatlanközvetítéssel és értékbecsléssel foglalkozó vállalkozását. A 2024-es EP-választáson a Fidesz–KDNP 41,8 százalékot kapott, a Tisza pedig 26,4 százalékot.

Hódmezővásárhelyen a 2024-es önkormányzati választásokon nagy többséggel választották újra a két évvel korábban még közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltként leszereplő Márki-Zay Pétert, akinek Mindenki Magyarországa Mozgalma az összes önkormányzati körzetben győzni tudott. Az EP-listák tekintetében pedig a kormánypártok (37,42 százalék) vélhetően csak azért tudták megelőzni a Tiszát (24,18 százalék), mert Márki-Zay Mindenki Magyarországa Néppárt listája is kiemelkedően jól szerepelt (21,63 százalék) és az országos átlagát felülmúlva a harmadik legtöbb szavazatot kapta a városban.

Makón viszont másodszorra is újraválasztották a 2014 óta fideszes színekben polgármester Farkas Éva Erzsébetet. A kormánypártok jelöltjei pedig minden önkormányzati körzetben győzni tudtak 2024-ben, az EP-listájuk pedig az ellenzék megosztottsága okán 10 százalékot tudott verni a Tiszáéra (43,4 százalék vs. 33,46 százalék).

Csongrád-Csanád 04. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények alapján inkább a Fidesz–KDNP jelöltje, Czirbus Gábor lesz a befutó (2026. 02. havi becslés).

A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnék megnézni az összes tippünket, itt tehetik meg a legkönnyebben.

A szerző a KözTér főszerkesztője.

A sorozat korábbi része:

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Hajdú-Bihar vármegye

Heves vármegye

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Nógrád vármegye

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Pest vármegye, első rész

Pest vármegye, második rész

Zala vármegye

Veszprém vármegye