Sorozatosan érkeznek olyan hírek az orosz-ukrán háborúról, amelyek sok kárpátaljai magyar haláláról számolnak be. Napról napra egyre többen vesztik életüket a konfliktus sújtotta országban, ahol már alig van áram és víz. Ennek következtében előfordul, hogy a civileknek akár 15 órán át is áram nélkül kell élniük. Hasonló borzalmakról számolt be egy kárpátaljai férfi a hajdúböszörményi Lázár-infón.
Hetente ezrek esnek el a harcokban. A férfi megosztotta, hogy egykori iskolatársát, aki Mariupolban vesztette életét, elvitték a frontra.
A volt iskolatársa, András alezredes volt a kárpátaljai 128. zászlóaljban. Két gyermeket hagyott hátra, és már a visszavonulás előtt tudta, hogy hősi halált hal. Cselekedete arra figyelmeztetett, hogy akik még nem ismerik a háború borzalmait, hallgassák meg ezeket a történeteket, mert valósak.
Beszélt arról is, hogy egy gyermekkorának barátját is elvitték a frontra, aki még él, de hadifogságba esett. A másik barátja pedig harcol, de szerencsére nem a legélesebb frontszakaszban.
A háború szörnyűségeit egy 90 éves asszony is megosztotta Szentkirályi Alexandrával. Az asszony mesélt a múlt fájdalmáról, amikor 9 éves volt, és átélte a háború borzalmait. Mivel a front egyre közelebb került Budapesthez, a családja nagymamájához költözött, hogy biztonságban legyenek egy nagyobb házban.
A nagymamájánál nem volt világítás, és egy nap tank érkezett a házukhoz. Emiatt három hétig a pincében kellett meghúzódniuk a szüleivel és két fiútestvérével. A környező településeken sem volt víz, és az emberek sorban álltak, hogy valamilyen ételt tudjanak főzni. Az idős asszony elmondta, hogy a higiéniai körülmények híján rühesek és tetvesek voltak.
Forrás ripost.hu
