Orbán megerősítette a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét.

Orbán megerősítette a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét.


A miniszterelnök közlése szerint a Védelmi Tanács rendkívüli ülését az ukrán olajszállítások leállása miatt hívták össze. Orbán Viktor elmondta: január 27-e óta nem érkezik kőolaj Magyarországra a Barátság kőolajvezetéken keresztül. A rendelkezésre álló adatok alapján a leállás okai nem műszaki jellegűek, hanem politikai döntés következményei.

A kormányfő állítása szerint az ukrán kormány az olajszállítások blokkolásával próbál nyomást gyakorolni Magyarországra és Szlovákiára, és a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok értékelése alapján további lépések is várhatók, amelyek célja a magyar energiarendszer működésének megzavarása lehet.

A kialakult helyzetre reagálva a miniszterelnök elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését. Ennek keretében kiemelt energetikai létesítmények közelébe katonai erőket telepítenek, valamint a támadások elhárításához szükséges technikai eszközöket is biztosítják.

A rendőrség fokozott jelenléttel járőrözik majd a kijelölt erőművek, elosztóállomások és irányítóközpontok környékén. Emellett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalmat rendeltek el a biztonsági kockázatok csökkentése érdekében. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország szuverenitását és energiaellátásának biztonságát meg kell védeni.

Magyarországot nem lehet zsarolni

– fogalmazott a Védelmi Tanács ülését követő nyilatkozatában.

A bejelentett intézkedések célja a magyar energiaellátás stabilitásának biztosítása és az esetleges külső fenyegetésekkel szembeni védekezés megerősítése – közölte a kormányfő.

Magyarország jelenleg három hónapra elegendő stratégiai kőolajtartalékkal rendelkezik, és a kormány a múlt héten ennek valamivel több mint az egyharmadát a Mol rendelkezésére is bocsátotta. A szakértő szerint rövid távon nem maga a Barátság vezeték kiesése jelenti a legnagyobb problémát, hanem az időfaktor. A Mol ugyanis már lekötötte a szükséges többletmennyiségeket, ezek azonban tankerhajókkal érkeznek, és a menetrend szerint csak március elején futnak be Horvátországba.

Onnan még további egy-másfél hét, mire a hazai finomítókba jut a nyersanyag. Vagyis március közepéig átmeneti pótlásra van szükség – ezt a szerepet töltik be most a stratégiai tartalékok. Közép- és hosszú távon azonban már összetettebb a helyzet. Hortay arra figyelmeztetett: a Barátság kőolajvezeték tartós kiesése kapacitásoldalon is problémát okozhat. Az Adria-kőolajvezeték ugyanis önmagában nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy hosszú távon, stabilan és megbízhatóan fedezze a két érintett ország teljes igényét.

Egyre több támadás éri az energetikai szektort

Látványosan eszkalálódik az energia körüli geopolitikai játszma Közép-Európában. Hétfőre virradóra nagyszabású ukrán légicsapások érték Oroszországot, amelyek következtében kigyulladt a Kalejkino olajszivattyú-állomás. Az a kulcsfontosságú létesítmény, amely a Barátság kőolajvezetéken érkező nyersanyag szállításának egyik központi csomópontja. A tatárföldi állomáson keverik össze az orosz régiókból érkező kőolajat, mielőtt az exportpiacokra, illetve a vezetéken keresztül Közép-Európába jutna.

A támadás így nem csupán egy ipari létesítményt érintett, hanem a térség energiaellátásának egyik érzékeny pontját is.

Mindeközben a politikai feszültség is fokozódik. Budapest kíméletlen válaszlépéseket helyezett kilátásba: leállította az Ukrajnába irányuló dízelexportot, amíg Kijev nem indítja újra a Barátság vezetéken Magyarország felé érkező kőolajszállítást. A kormány politikai zsarolásként értékeli az ukrán döntést, és az ellátásbiztonság érdekében részben stratégiai tartalékok felszabadításával, részben tengeri beszerzéssel készül kezelni a helyzetet. Ezzel párhuzamosan blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós támogatási csomagot, és hétfőn a 20. szankciós csomag elfogadását is.

Kampányidőszakban jöhet az üzemanyagsokk?

A konfliktus közben regionális méretet öltött. Szlovákia is ultimátumot adott Kijevnek. Robert Fico szlovák kormányfő kilátásba helyezte az Ukrajnába irányuló áramexport leállítását, amennyiben nem indul újra az orosz kőolaj szállítása Szlovákia irányába. Bár Magyarország biztosítja Ukrajna áramellátásának mintegy 40 százalékát, Budapest egyelőre nem kapcsolta le a rendszert – részben a kárpátaljai magyar közösségre gyakorolt hatások miatt.

„Pontosan tudják, hogy Orbán nem engedheti meg magának egy komolyabb benzináremelés következményeit” – fogalmazott egy frissen közzétett videóban Leonyid Kucsma volt ukrán elnök egykori tanácsadója. Oleg Szoszkin szerint a Barátság kőolajvezeték körüli feszültség nem véletlen fejlemény, hanem Volodimir Zelenszkij és kormánya által tudatosan felépített, stratégiai lépés. A videóban Szoszkin arról beszél, hogy

Zelenszkij és politikai stábja tudatos számításokat végzett a helyzet kapcsán. Úgy véli, Kijev kalkulált azzal, hogy Ukrajna – még ha nehézségek árán is – átvészeli az áprilisig tartó időszakot az európai hitelcsomag nélkül.