Péntektől elindul a tehervonat-forgalom az új Budapest–Belgrád vasútvonalon. A próbaüzem során kiderült, hogy a felüljárók és aluljárók hiánya torlódásokhoz vezet az átjárókban, különösen egyes településeken. A magyarázat, hogy a költségek miatt kevés felüljáró épült, ami a vonatok sebességére és balesetveszélyre is hatással van. A cikk arra figyelmeztet, mire számíthatunk, amikor a vasútvonal teljes kapacitáson üzemel.
A közösségi média posztok szerint, a dunavarsányiak tapasztalatai alapján, a sorompóknál akár 40 perces várakozások is előfordulnak. Dunavarsányban, ami a vonal által kettészelve áll, nincs külön szintű átkelő, így a két sorompós átjárónál mindig várni kell a vonatokra. Bár a forgalom eleinte nem lesz túl nagy, a későbbiekben, ahogy nő a vonatok száma, egyre gyakoribb lesz a leállás.
A Budapest–Belgrád vasútvonalon 91 szintbeni és egy aluljárós kereszteződést terveztek a beruházók. A vonal mentén lévő közúti átjárók száma körülbelül 30 és 54 között változik, ami a gyalogosátkelők számításából származik. A 159 kilométeres pályán átlagosan három kilométerenként található egy szintbeni közúti átjáró, ami Halász Péter szakértő szerint már aligha fog változni.
A nemzetközi előírások szerint a 160 km/órás sebességig elfogadhatóak a szintbeni kereszteződések, de a magyar pálya ezt a sebességet nem haladja meg. A Minisztérium megerősítette, hogy a Budapest-Belgrád vonalon az új biztosító rendszerek biztosítják a lehető leghosszabb nyitva tartást az átjárók esetében.
Bár a pénteki teherszállítás nem használja ki a vonal teljes kapacitását, a várakozások szerint márciusban a személyforgalom is megindul, és az őszi hónapokban várható a telítettség. Halász Péter szerint óránként 4-6 tehervonat mellett 1-2 személyvonat is közlekedik majd, ezért a sorompók zárva tartása akár 20-30 percet is igénybe vehet.
A sorompók gyakori lezárása problémás, mivel az átjárókban balesetek történnek. A MÁV balesetellenes kampányai ellenére az ilyen események száma nőtt. Az autósok sokszor figyelmen kívül hagyják a figyelmeztetéseket, és veszélyes helyzeteket teremtenek.
Halász Péter szerint a Kőér utcai átjáró példája figyelmeztető, ahol a piros jelzés ellenére sokan áthajtanak. Az átkelőknél a vonatok zárási folyamata korábban kezdődik a gyorsabb mozgásuk miatt, így a balesetveszély csökkentése érdekében rendkívül fontos a figyelem.
A pontos menetrend még nem ismert, a Minisztérium egyeztet a szerb féllel. Az illetékesek szerint a tehervonatok közlekedése változatos lehet, nem feltétlenül követi a nemzetközi vonalakat.
Forrás telex.hu
