Sokan csupán annyira tartanak kapcsolatot a háziorvosukkal, hogy telefonon hívják, vagy e-mailt írnak neki, hogy kérjenek új gyógyszerreceptet. Előfordul, hogy sikerül elérniük az orvost, máskor viszont nem, és a rendszeres receptírás sokszor csak teher a túlterhelt orvosok számára. E problémát kívánta orvosolni a Belügyminisztérium február közepén bemutatott jogszabálytervezete, amely kiterjesztené az elektronikus vényírás jogát gyógyszerészekre és szakápolókra.
A jogszabálytervezet széleskörű vitákat generált az utóbbi hetekben. A megjelenése után a szakmai és betegközönség különbözően reagált. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) ellenezte a jogszabályt, mondván, hogy hiányoznak belőle az alapvető betegbiztonsági garanciák. Ezzel szemben Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a Kossuth Rádióban úgy nyilatkozott, hogy az orvos továbbra is meghatározza a terápiát, így a gyógyszerészek szerepe hasznos lehet a betegek számára, hiszen 23 európai országban már hasonló jogkörökkel rendelkeznek.
Rékassy Balázs orvos és egészségügyi szakmenedzser reálisnak tartaná, hogy bizonyos egyszerű húgyúti fertőzések kezelésére gyógyszert írhasson fel a gyógyszerész. Szerinte aktívabb együttműködésre lenne szükség a gyógyszerészek és a háziorvosi csoportok között, hangsúlyozva, hogy a legtöbb háziorvosi rendelő közelében található gyógyszertár. Az ott dolgozó gyógyszerészek is lehetnek a háziorvosi praxisközösség tagjai, mint a dietetikusok vagy pszichológusok. „Már nem az az idő van, amikor az orvos egy asszisztenssel ül a rendelőben” – mondta Rékassy.
A nagyszámú, 74 ezer feletti tagot számláló Egészségügyi szakirodalmi tallózó Facebook-csoportban is megjelentek olyan vélemények, amelyek szerint a rendelet csökkentheti az orvosok terheit, akik amúgy is kevés időt tudnak szentelni a betegeikre a sok adminisztráció miatt. Az új módszer holisztikus ellátásnál, vagy olyan helyeken is könnyebbséget szavatolhat, ahol nincs állandó orvosi jelenlét. „Skóciában dolgozom, és itt a gyógyszerészek nemcsak krónikus, hanem bizonyos akut betegségek kezelésére is írhatnak receptet. Van lehetőség a gyógyszertárakban betegvizsgálatra is, például húgyúti fertőzések vagy bőrbetegségek esetén” – osztotta meg tapasztalatait egy hozzászóló. Mások viszont úgy vélik, hogy csupán a krónikus beteg már beállított gyógyszerét írhatná fel a gyógyszerész, mert nem ismerheti a beteg teljes állapotát.
Európában több helyen már bevett gyakorlat, hogy a gyógyszerészek írnak fel vényt, de fontos, hogy ehhez megfelelő biztonsági garanciák tartozzanak. Tavaly a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján Bidló Judit helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a gyógyszerészek receptírási jogának bővítése, különösképpen a diabetikus kezelésekben, hasznos lehet.
A jogszabály lényegében arról szól, hogy a gyógyszerész vagy ápoló csak már beállított kezelést írhat fel, új gyógyszert nem indíthat. A rendelet szerint a gyógyszerész csak akkor írhat fel receptet, ha a háziorvos az adott gyógyszerből már legalább 120 napra elegendő mennyiséget rendel. Az orvos felhatalmazhatja a gyógyszerészt, hogy bizonyos gyógyszereket felírhasson, például ha a beteg állapota évek óta stabil.
A gyógyszerészek a már stabilan szedett gyógyszereket írhatják fel, maximálisan 30 napra, és kábítószereket nem rendelhetnek. A rendszer terheltsége is növekedhet, ha túl sok beteg fordul a gyógyszerészhez.
A Magyar Orvosi Kamara elfogadhatatlannak tartja az új rendeletet, mivel szerintük a döntés előkészítésébe az orvosokat nem vonták be. Az orvosi szakma figyelmeztetett, hogy a háziorvoshiány és a sürgősségi ellátórendszer átalakítása is komoly problémákra világít rá.
Bár Magyarországon a gyógyszerészek jogköre szűkebb lenne, mint más országokban, a javaslatot biztonsági megoldásként értékelték. Franciaországban például lehetővé tették, hogy a gyógyszerészek együttműködve háziorvossal antibiotikumot adjanak hólyaghurut esetén. Nyugat-Európában a gyógyszerészek önállóan írhatnak fel bizonyos krónikus gyógyszereket, és az új javaslat a betegellátás átalakításának része lehet.
Forrás telex.hu
