Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszédet tart a Lynx szimulációs központ alapkőletételén, amelyet 2026. január 20-án rendeznek meg a hódmezővásárhelyi Zrínyi Miklós laktanyában. (Fotó: MTI/Oláh Tamás)
A jelenlegi események politikai manőverezésnek tűnnek, egyfajta látványosságnak – ezt állította a lapunknak nyilatkozó összes biztonsági és katonai forrás. Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy a feltételezett ukrán fenyegetésre hivatkozva erősítik a hazai kritikus infrastruktúrák védelmét, és katonákat vezényelnek a fontos energialétesítményekhez. Titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva az állította, hogy Ukrajna további lépésekre készül a magyar energiarendszer működésének megzavarására – de kérdéses, hogy milyen előző eseményekről lehet szó, hiszen a Barátság-kőolajvezeték oroszok által rongálódott meg, és az ukrán fél szerint annak javítása még jelenleg is folyamatban van.
„Kampányidőszak ban furcsa bejelentéseket tenni” – vélekedett egy névtelenséget kérő nemzetbiztonsági szakértő a Magyar Hangnak. „Ha valóban komoly beavatkozásra számítanak, akkor erről tájékoztatni kellett volna a parlament nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságát, valamint a potenciális Tisza-kormány illetékeseit is, hiszen egy ilyen fenyegetés a nemzet egészét érinti.” Rácz Andráshoz hasonlóan a szakértő hangsúlyozta, hogy mivel a NATO tagjai vagyunk, egy ilyen ukrán támadás az egész szövetséget érintené. Ilyen esetben aktívvá kell tenni az Észak-Atlanti Szerződés 4. cikkelyét, amely alapján szövetségeseink konkrét katonai információkat és bizonyítékokat várnának el. Ugyanezt erősítette meg Kis-Benedek József egykori katonai hírszerző, aki szerint az ukrán fenyegetés nem alapozható valóságra; ez csupán a politikai kampány által generált mese, „belföldi fogyasztásra”.
A titkosszolgálatok működését jól ismerő névtelen forrás úgy véli, hogy Ukrajna számára nem előnyös, hogy 45 nappal a magyar országgyűlési választások előtt ilyen „ajándékot” nyújtson az Orbán-kormánynak, ami ellenző érzelmű. Egy szabotázs csak a Fidesz politikai tőkéjét növelné, miközben az ukrán haderő már így is jelentős megosztottsággal küzd az állandó orosz támadások miatt. Ami a kritikus infrastruktúrák védelmét illeti, forrásunk hangsúlyozta, hogy a hazai szolgálatoknak és a honvédelmi erőknek eleve ez volt a feladata. Az ukrán-magyar határon pedig szigorú drónberepülési tilalmak vannak érvényben mindkét oldalon, amelyek kölcsönös légtérsértésekkel indokolhatók.
Lapunk megkereste a NATO brüsszeli központját, hogy megtudjuk, aktiválták-e az említett 4. cikkelyt – de válaszuk szerint a magyar hatóságokat kell keresnünk az ügyben. Ez nem utal arra, hogy az Orbán-kormány bármiféle riadót fújt volna a katonai szövetség keretein belül. A Honvédelmi Minisztériumnak is küldtünk kérdést, és ha válaszolnak, frissítjük a cikkünket.
A helyzet komolyságát nem tükrözi Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtöki Facebook-posztja sem. A civil ruhát viselő miniszter egy kávéscsészét tartva bejelentette, hogy „felállt az egyeztető törzs”, meghatározták a katonai telepítési helyszíneket, és hamarosan kezdődik az akció is – „de egy kávé azért belefér”.
Forrás hang.hu
