Az érvelés szerint a jelenlegi helyzet nemcsak katonai valóságot tükröz, hanem politikai kampánykommunikációt is, amely érzelmileg megterhelő üzeneteket használ a félelemgerjesztés érdekében. Az „attak ért minket” kifejezés súlyos implicatív jelentéssel bír, amely nem maradhat következmények nélkül. A jogi értelmezés alapján is problémás a közveszéllyel való riogatás, mivel az ország biztonságérzetével való szándékos játszadozás politikai felelőtlenség.
A két megközelítés párhuzamos használata nem kivitelezhető. Nincs értelme háborús retorikát alkalmazni, miközben a政治i kommunikációk figyelmen kívül hagyják a katonai válaszlépéseket. Amennyiben Magyarországot valóban támadás érte, a NATO-műveleteket sürgősen aktiválni kell, átlátható módon. Ha azonban nem történt ilyen esemény, akkor a politikai kommunikáció eszközeként kell tekinteni a kifejezéseket.
Elengedhetetlen, hogy a társadalom tisztázza ezt a helyzetet. Nem lehet olyan állapot, hogy háborús hangulatot keltenek, miközben a kormány a megszokott politikai tevékenységeit végzi. Ha valóban történt a támadás, akkor sürgős cselekvés szükséges, míg ha nem, akkor felmerül a kérdés, hogy miért alkalmazzák ilyen súlyos állításokat kampány célokra. Talán a statisztikák félelmetesek? Vagy a hatalom megőrzéséért való aggodalom motiválja a kommunikációt?
Forrás mandiner.hu
