Katonaegységek indultak a kritikus energetikai infrastruktúrákhoz, 2026. február 27-én. (Fotó: Facebook/Szalay-Bobrovniczky Kristóf)
„Senki nem támadott meg minket; az oroszok támadták meg az ukrán kőolajvezetéket, ami nem könnyen javítható. Ezt a magyar kormánynak az oroszokkal kellene megbeszélnie” – nyilatkozta Kis-Benedek Szabolcs biztonsági szakértő a Magyar Hangnak, reagálva Orbán Viktor pénteki rádióinterjújára, amelyben az ukránok támadásáról beszélt.
Negyedik vagy ötödik cikkely
A miniszterelnök megjegyezte, hogy jelenleg nem az emberek vagy a városok, hanem a gazdaságunk áll a célkeresztben, mivel a Barátság vezetéken keresztül áramló kőolaj hiányában gazdasági káosz alakulhat ki. Kis-Benedek Szabolcs szerint Ukrajna és Magyarország kapcsolata nem olyan, hogy a szomszédunknak most a problémás vezetéket javítania kellene, és nem beszélhetünk támadásról.
Ha tényleges támadás történt volna, akkor a NATO-t értesíteni kellett volna, és megállapodásokat kötni. Össze kellett volna hívni az Észak-atlanti Tanácsot, hiszen ilyenkor a negyedik cikkely lépne életbe, amely a konzultációról szól. Ha fizikailag támadnának bennünket, akkor az ötödik cikkely lépne életbe, ami a „valaki mindenkiért, mindenki valakiért” elvet jelenti. Mivel ezek nem teljesültek, Orbán Viktor szavai politikai játszmának tekinthetők, összefüggésben a közelgő választásokkal, mivel egyes szavazók elérhetők ezzel a kommunikációval.
Megint Tanú
„Nehéz szakértőként mit is mondani, mert az, hogy erről beszélünk, számomra szinte szánalmas” – mondta Vígh Zoltán külpolitikai szakértő a Magyar Hangnak, Orbán szavaival kapcsolatban. Hozzátette, az ilyen abszurd és hamis állítások a Tanú című film koncepciós pereihez hasonlítanak, valós alap nélkül. Fájlalja, hogy ilyesmiket kell hallgatnunk, mivel Orbánék valószínűleg azért közlik ezeket, hogy a média ezzel foglalkozzon, továbbá hogy zavart keltsenek.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a miniszterelnöktől elhangzó paranoiás üzenetek csak a legelkötelezettebb és legbefolyásolhatóbb szavazóknak szólnak. Céljuk, hogy fokozzák a kampány alatti idegességet. Ezek a mondatok a leginkább kiszolgáltatott rétegekre hatnak, mozgósítva a sokkolható szavazókat. Ezen kijelentések csupán provokációnak minősíthetők, infantilisen naivak, amelyeket nem lehet racionálisan értelmezni.
Nemzetközi elítélés
Kiemelte, hogy az egész lényegében primitív ijesztgetés, amelyet a magyar hatóságok nyugodtan rémhírterjesztésnek minősíthetnének. Jelenleg azonban a kialakult gyakorlat szerint nem indítanak eljárást a hatalom ellen, csupán passzívak maradnak.
„Az ilyen megnyilvánulások nemcsak a magyar-ukrán viszonyra, hanem nemzetközi kapcsolatokra is káros hatással vannak. E szinteken érdeklődve várják, mikor ér véget ez a zűrzavar Magyarországon. Tény, hogy az uniós jogszabályok szerint nincs energiaellátási veszély, a konzultációs mechanizmusok működnek, és az Európai Bizottság a kormány segítségére van” – tette hozzá Vígh Zoltán.
Szerinte a magyar közélet gyávaságát mutatja, hogy kevesen állnak ki az ukránok mellett; a politizáló emberek félnek attól, hogy háborúpártinak bélyegzik őket, és gyűlöletkampány indul ellenük.
Forrás hang.hu
