Átfogalmazva:
„Nem áll módunkban felelősséget vállalni ezért, ez nem a mi ténykedésünk” – nyilatkozta Grauszmann György polgármester a verőcei önkormányzat február 12-i ülésén, amikor arról tájékoztatta a testületet, hogy a település 300 millió forintos uniós támogatású fejlesztése körüli vizsgálatot főként az váltotta ki, hogy a magyar kormány döntése következtében a helyszín nem lett világörökség. A polgármester ezt kötötte a település 308 millió forintos támogatott összeg visszafizetéséhez.
Lapunk megkereste az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot (EUTAF), amely a vizsgálatot végzi, de nem erősítették meg a polgármester állításait. Közölték, hogy a római Limes hazai szakaszával kapcsolatos ellenőrzések során csupán a verőcei projektet vizsgálták, pedig több más Limes-fejlesztés is zajlott, például Óbudán és Nagytétényben.
De miért csak Verőcének kell visszafizetnie a támogatást a római Limes-fejlesztés érdekében? Az EUTAF válasza szerint ennek az az oka, hogy itt nem valósult meg a pályázati felhívásban kijelölt projektcél, így az ellenőrző hatóság nem tekinti a források felhasználását elszámolható költségnek.
A projekt célja az volt, hogy Verőcén, Nagytétényben és Óbudán a Duna mentén található római kori régészeti helyszíneket egy egységes kulturális tematika alapján fejlesszék úgy, hogy azok jelentős turisztikai vonzerőt képezzenek, és üzleti lehetőségeket biztosítsanak a helyi kis- és középvállalkozások számára.
Óbudán ez sikerült, mivel a vállalt aquincumi fejlesztések nemcsak a pályázati célokat teljesítették, hanem folyamatosan túlteljesítették azokat. A Magyar Nemzeti Múzeum azonban még nem válaszolt a kérdéseinkre, de a nagytétényi Campona Victrix régészeti park projektje is sikeresnek tűnik az ott megjelenő információk alapján.
Ezzel szemben Verőcén a fejlesztés csupán egy római őrtorony stílusú kilátóra, egy sétányra, egy múzeumra és egy játszótérre vonatkozott. A leglátványosabb elem, a kilátó, félbeszakadt; a keret megépült, de a belső szintekhez és lépcsőkhez már nem volt elég forrás. Így a helyiek csak „zsiráfketrecnek” hívják a funkciójában üres építményt, ami már a széltől is megrongálódott.
A távoli játszóteret alig látogatják, a régi vízműépületből kialakított „Limes múzeum” pedig főként zárva tart – a település weboldala szerint 2024. szeptember 1-jétől csak előzetes bejelentkezés szükséges a látogatáshoz. A projektben a várakozások szerint 19 739 fős vendégforgalom-növekedés volt prognosztizálva Verőcének és Nagytéténynek, de forrásaink szerint a főszezonban csupán ötszáz látogató érkezik a „zsiráfketrechez”.
Grauszmann György polgármester kormányzati felelősségre vonása a testületi ülésen különös figyelmet kapott, hiszen ő és a kormányzati politikusok között jó kapcsolat áll fenn, Rétvári Bence államtitkár személyében pedig komoly támogatókra is számíthatott. A testületi ülés során is kormányzati kapcsolatait emelte ki, bízva abban, hogy esetleg az állam átvállalja a 300 millió forint visszafizetését.
Lapunk a múlt héten ismét megkereste a polgármestert, de nem kaptunk választ. Eközben egy online petíció is indult, amelynek címe: „Bontsák le a verőcei ‘zsiráfketrecet’ és keressék meg a visszafizetendő projekt felelőseit!” – ezt a cikkünk írásakor 160-an írták alá. A petíció szerint a projekt lakossági egyeztetés nélkül valósult meg, sem tervezéskor, sem kivitelezéskor nem kérdezték meg a helyieket; a beruházás formája, minősége és funkciója pedig nem nyerte el a közösség támogatását.
Római Limes-fejlesztés
A Limes az egykori római birodalom határvonala, amely Közép-Európában jellemzően a Duna folyó mentén helyezkedik el, számos őrtoronnyal és helytartói palotával. Hosszas előkészítést követően 2015-ben négy ország (Magyarország, Németország, Ausztria és Szlovákia) közösen pályázott az UNESCO világörökségi bizottságánál, hogy a Duna magyarországi, németországi, osztrák és szlovák szakaszát nyilvánítsák világörökségi hellyé.
A magyar szakasz világörökségi várományossága megalapozta azt a sokmilliós uniós pályázatot, amelyet a Nemzeti Múzeum nyújtott be 2018-ban konzorciumi partnereivel (többek között Verőcével) a Limes jelentősebb hazai helyszíneinek turisztikai fejlesztésére. Azonban a magyar kormány 2021 nyarán úgy döntött, hogy az utolsó pillanatban kilép a közös konzorciumból Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával. Így az UNESCO a magyar szakasz nélkül vette fel a világörökségi helyszínek közé a dunai Limes vonalát, amely így Szlovákiában, Izsánál záródik.
Ez volt az a lépés, amelyre Grauszmann György a verőcei önkormányzat februári ülésén hivatkozott. Szerinte a kormány döntése miatt nem vált a magyar szakasz – így Verőce is – világörökség helyszínné, emiatt indult a vizsgálat az EUTAF részéről, ezért kell visszafizetni a 308 millió forintnyi támogatást. Azonban, ahogy most kiderült, ez nem így volt.
Forrás telex.hu
