Mi a helyzet az orosz hadifoglyokkal?

Mi a helyzet az orosz hadifoglyokkal?

Sure! Here’s a paraphrased version of the text:

Két kárpátaljai katona, aki kényszersorozás következtében orosz hadifogságba került, hazatérhetett Magyarországra. Az elengedésüket Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke hagyta jóvá, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélést Moszkvában.

Ez nem az első alkalom, hogy magyar hadifoglyokat szabadítottak ki az ukrán–orosz háború négy éve alatt. 2023 júniusában Oroszország tizenegy katonát adott át, akik magyarként azonosították magukat. E csere lebonyolításában részt vett az Orosz Ortodox Egyház, a Máltai Szeretetszolgálat, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A hadifoglyok gyakran szegényes egészségi állapotban érkeznek haza, és beszámolóikból kiderül, hogy bántalmazások is előfordulnak.

2026-ban két, míg 2023-ban tizenegy kárpátaljai magyar katona tért haza különböző szervezetek közreműködésével.

Sok kényszersorozott katona a hadifogságot látja menekülési lehetőségként az erőszakos besorozás elől.

Toma András világháborús hadifogoly példája szemlélteti, hogy a hadifogság időtartama és körülményei rendkívül szélsőségesek lehetnek.

2024 óta több ország együttműködésével százak szabadultak fogolycserék keretében, köztük magyarok is.

Az Orosz Védelmi Minisztérium február 25-én jelentette be, hogy az ukrán toborzóközpontok erőszakkal mozgósították Albert Romant, akit a krasznoarmejszki frontszakaszon fogtak el.

A súlyosan beteg, kettős állampolgárságú Albert Romant a magyar–ukrán határon került elfogásra. Az orvosi igazolása, amely agyhártyagyulladással, csonttörésekkel és agyrázkódás utáni problémákkal kapcsolatos, nem mentesítette a sorozás alól, kiképzés nélkül vitték a frontra, ami rendkívül veszélyes helyszín volt. Inkább a fogságot választotta, mintsem hogy harcoljon, végül most egy másik magyar kisebbségi fogollyal együtt szabadult Magyarország kormányának közbenjárásával.

Megérkeztek a kárpátaljai magyarok Budapestre / Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Az orosz hadifogságba került ukrán katonák száma nő, mivel a kényszersorozott, tapasztalatlan katonák nem akarnak harcolni, és úgy vélik, hogy hadifogolyként van esélyük a túlélésre. Az erőszakkal besorozott katonák próbálnak megszökni. A genfi egyezmény, ami már közel egy évszázada tiltja a hadifoglyok bántalmazását, sok esetben nem érvényesül, és a katonák leromlott egészségi állapotról számolnak be.

A fogolycserék folyamata összetett és gyakran szakaszosan zajlik, szorosan összefonódva a katonai és diplomáciai helyzetekkel. A magyar katonák nem cserével, hanem szabadítással kerültek haza – elemezte Nagy Csaba szegedi katonai jogász. A hadifoglyokat védelem illeti meg erőszak és sértegetés ellen, tilos bármilyen tevékenység, ami sérti a személyiségüket.

A fogolycsere alapelvei között szerepel az arányosság és a semlegesség. Az arányosság azt jelenti, hogy a tárgyalások során egy parancsnok, vezérkari tiszt cseréjét kérhetik. Háborús bűnökkel gyanúsított hadifogytókkal kapcsolatban nem lehet csere, amíg a jogsértést ki nem vizsgálják. A semlegesség pedig biztosítja, hogy a tárgyalásokban részt vegyen egy, a konfliktusban nem érintett diplomáciai közvetítő, aki a feltételeket egyezteti.

Roland a 2023-as fogolyszabadításra került Magyarországra, de a családja aggályai ellenére visszatért a frontra / Fotó: Facebook

Idén már 157-157 hadifogoly cseréjére került sor az ukrán–orosz háborúban, de több ezer katona már eltűntként van nyilvántartva a front két oldalán.

A magyarokkal kapcsolatos történet: a 2023-as szabadítás során kárpátaljai férfi, L. Roland hazatért Ukrajnába, és újra regisztrált a frontra. 2022 júniusában fogságba esett az oroszok által, a munkácsi katonák között. Hazatérése után egy ukrán propaganda-jellegű interjúban elmondta, hogy a családja ellenzi a visszatérését, ám ő saját elhatározásából tájékoztatta a rendszerét arról, hogy visszatér bajtársaihoz, hiszen egyre kevesebb a kiképzett katona. Nyilatkozata szerint, nem véletlenül tetoválta magára a római légiósok egyik mottóját: „Aut vincere aut mori”, azaz „Vagy győzni, vagy meghalni”. Szerinte ez a végsőkig tartó harcra és kitartásra utal, mivel védenie kell a hazáját, családját és örökségét.

Roland tetoválása megmagyarázza, miért tért vissza a 25 éves kárpátaljai, magyarul beszélő katona a frontra / Fotó: Facebook

Forrás www.blikk.hu