Az utóbbi napokban két lényeges esemény zajlott Magyarországon, amelyek felkeltették a választók figyelmét és politikai aggodalmaikat. Ez újraindította a spekulációkat Orbán Viktor áprilisi választások halasztásának tervéről. Érdekes, hogy míg egy éve a kormánynak azt kellett hangsúlyoznia, hogy nem akar előrehozott választást, most azt próbálják bizonyítani, hogy nem tervezik a választások késleltetését valamilyen előterjesztéssel. A miniszterelnök hétfői soproni nyilatkozata sem nyugtatja a kedélyeket:
„Senki sem örül, ha választásra kell mennie, és én sem szeretném, ha közben gazdasági káosz alakulna ki az országban.”
A helyzet hátterében áll Orbán Viktor, aki már-már biztosra veszi, hogy a hazai energetikai infrastruktúrát fenyegető ukrán támadások miatt védelmi intézkedéseket vezetnek be, beleértve a katonák kirendelését a Mol olajfinomítójához. Ezt követően a Donald Trump által keltett feszültség, Irán bombázásával kapcsolatban megemelt terrorfenyegetettségi szint is megjelent, ami megerősített védelmet követel meg Paks, illetve a ferihegyi repülőtér környékén.
Gulyás Gergely legutóbbi kormányinfón hangsúlyozta, hogy az áprilisi választásokat a törvényes keretek között meg lehet tartani, és hogy nem változtatnak a választási szabályokon, hogy ne kedvezzenek a Fidesznek. Azonban korábbi tapasztalatok alapján ezek a kijelentések sok bizalmat nem élveznek, mivel előfordult, hogy nem tartották őket be.
Felmerül a kérdés, hogy a kormány elhalaszthatja-e a választásokat, és jogilag megvalósítható-e ez. A válasz igen, de a Fidesznek politikailag megérné-e egy ilyen döntés? A törvényi lehetőség adott, és a szabályokat akár néhány héttel április 12. előtt is átírhatják. Emellett, ha a választások a tervezett időpontban zajlanak is, még mindig van arra lehetőség, hogy a kormány megóvja az eredményeket, és lassítsa a kormányalakítást. Érdemes alaposan átgondolni ezeket a lehetőségeket és az azokkal járó kockázatokat is.
Forrás hvg.hu
