Átfogalmazva:
Orbán Viktor az évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján kifejtette: „Nem migránsaink lesznek, hanem német és francia érkezők. Csak azt kérjük, hogy fegyver nélkül jöjjenek.” De kik azok a németek, akikről a miniszterelnök beszél? Az utóbbi években a német közmédia és a hazai sajtó egy sztereotípiaszerű jelenséget említett, miszerint szélsőjobboldali, Orbán védelmezőjeként tekintő AfD-szimpatizánsok vásárolnak ingatlanokat Magyarországon.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói tudományos megközelítéssel vizsgálták, hogy milyen háttérrel és motivációval érkeznek a német bevándorlók az ország német nemzetiségű településeire. Céljuk a „sváb falvak” mint a német migráció különleges területeinek megértése volt, különös figyelmet fordítva a közös kulturális gyökerek és a nyelvi közelség szerepére a beilleszkedésben. A kutatás során fellelt sztereotípiákat részben megerősítették, de sok cáfolatra is bukkantak.
Hammer Erika, a PTE Germanisztikai Intézetének docense, többször is előadta a kutatás eredményeit, amelyet öttagú kutatócsoport végzett 2024-ben és 2025-ben. A Telexnek adott interjújában Tomay Kyrával a kutatás megállapításairól beszéltek.
„Érdekes tanulság volt, hogy a németek sváb kötődése nem motiválja a költözést; sokan csak később csodálkoznak rá a helyi kultúrára. Ugyanakkor a német nyelvtudás sokat segít a kommunikációban, aminek köszönhetően a helyiek és a bevándorlók közötti kapcsolatok zökkenőmentesebbek lehetnek. A német ingatlanközvetítők is segítenek, hirdetéseikkel a német nyelvű online platformokon” – mondja Hammer Erika.
Szerinte Orbán szavai elfeledtetni próbálják, hogy a németek esetében is migrációról van szó. „Ők is elköltöznek, új helyet keresnek a határok átlépésével. Kutatásunkból kiderül, hogy sokan a németországi migráció elől menekülve érkeznek Magyarországra, és ezeket a betelepülőket a magyar politika a ‘jó migránsok’ közé sorolja” – teszi hozzá Hammer.
A kutatási ötlet a terepi tapasztalatokból fakadt, ahol figyelmet kaptak a hagyományos sváb környezetbe érkező németekre. Bács-Kiskunban és Baranyában készítettek interjúkat a helyi kulcsszereplőkkel, német bevándorlókkal és helyi lakosokkal. „A kutatás azt mutatta, hogy a sztereotípiák egyes részei valósak, de a jelenség sokkal komplexebb” – mondta Tomay Kyra.
A legfőbb megállapítás, hogy a németek Magyarországra költözése mögött sokféle motiváció áll. A „geoarbitrázs” jelensége miatt sokan jobban élhetnek Magyarországon, a magyar nyugdíjak is vonzóbbak a németek számára. Továbbá a szebb táj és a kedvezőbb életkörülmények is vonzóbbá teszik Szlovákiát a beköltözők számára.
Hammer Erika szerint a 2015 utáni időszakban megváltozott a német bevándorlók motivációja, egyre inkább politikai elégedetlenség is szerepet játszik. Sokan a német politikai helyzet miatt keresnek új otthont, és sokan itt jobban megélhetik német identitásukat, mint otthon.
A kutatók „párhuzamos valóságként” írták le a helyzetet, mert sok német bevándorló támogatja Orbán politikáját, és elégedetlen az EU-val. Néhányuk még a távozást is fontolgatja, ha a politikai helyzet változik. Míg egyesek aktívan foglalkoznak politikával, mások egyszerűen csak egy jobb életet keresnek. A helyi közösségek véleménye is változó, néhányuk a német bevándorlókat „elengedték maguktól”, ami feszültséget okozhat.
A kutatás célja, hogy a családtámogatási és gyermekvédelmi kérdéseket is alaposabban megértsék, valamint a németek magyarországi médiareprezentációját is vizsgálják, mivel a média sokszor leegyszerűsíti a helyzetet. A települések demográfiai és gazdasági állapota is befolyásolja a bevándorlókkal való viszonyt – sok esetben a németek jelentős anyagi forrást hoznak a hanyatló településekre, amire a helyi lakosok pozitívan reagálnak.
Forrás telex.hu
