A Mol központja Budapesten található (Fotó: MTI/MTVA/Balogh Zoltán).
„Tájékoztatjuk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2023 decemberében megszüntette az említett ügyet” – ezt a választ kaptuk a rendőrségtől azzal kapcsolatban, hogy mi történt Molnár József, a Mol vezérigazgatójának részvényeladása körüli eljárásban. Ezzel egy kétéves, nyilvánosság előtt elzárt nyomozás végére került sor, anélkül, hogy pontos információt kaptunk volna a vizsgálat menetéről, vagy arról, hogy kiket hallgattak ki.
A témát több cikkünkben is tárgyaltuk, amelynek kiindulópontja az volt, hogy 2021. november 8-án Molnár József 75 ezer Mol-részvényt adott el, körülbelül 203 millió forint értékben. Három nappal később a kormány bejelentette a hatósági üzemanyagár-stopot, amely következtében a 95-ös benzin és gázolaj ára három hónapra 480 forintra lett rögzítve. A bejelentés hatására a Mol-részvények ára drasztikusan csökkent, hiszen november 8-án 2750 forintos csúcson álltak, míg november 11-én már 2428 forintnál is jártak.
Ez alapján Molnár József akár 20 millió forintnyi többletprofitra is szert tehetett a kedvező időpontban történt eladásának köszönhetően. Varju László, a DK országgyűlési képviselője súlyos összefüggéseket sejtett az ügy mögött, mivel a kormány a bejelentés előtt titkos megbeszéléseket folytatott az árstopról. Polt Péter akkori legfőbb ügyészhez fordult, és levele feljelentésként került a rendőrséghez.
Vizsgálták, majd elengedték
A Magyar Hang értesülései szerint a BRFK 2022 januárjában bennfentes kereskedelem gyanújával nyomozni kezdett az ügyben, ismeretlen elkövető ellen, de gyanúsítotti kihallgatás nem zajlott. Közel egy évvel később, 2022 decemberében ismét azt a választ kaptuk, hogy zajlik a nyomozás, de kihallgatás nem történt. Az ügy érdekében nem válaszoltak arra sem, hogy idéztek-e be tanúkat. A Mol sem kívánt nyilatkozni a bizonytalan ügyletről.
A legutóbbi események, különösen a Mol-vezetők milliárdos részvényeladása, újra fókuszba helyezték a régebbi ügyet. A napokban rákérdeztünk a rendőrségnél a 2021-es eset részleteire, és kiderült, hogy a BRFK 2023 decemberében, két év elteltével, csendben megszüntette az ügy vizsgálatát. Az indoklás figyelemre méltó: a Büntetőeljárásról szóló törvény 398. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozik – vagyis a rendőrség nem tudta bizonyítani a bűncselekmény elkövetését. Molnár József továbbra is a Mol vezérigazgatója.
Részvények eladása az orosz támadás után
Ahogyan arról lapunk is beszámolt, a jegybank és a rendőrség is eljárást kezdeményezett, miután a Mol négy vezetője január 26. és február 6. között eladta a vállalat részvényeinek jelentős részét vagy egészét. Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes 29 852 darabot, Anthony Radev, a Mol igazgatósági tagja 160 072 darabot, míg Járai Zsigmond, szintén igazgatósági tag 150 620 darabot adott el. Ők hárman 3978 és 4016 forint közötti árakon értékesítették a részvényeket, összesen 1,2 milliárd forintot hozva. Ratatics Péter vezető is értékesített részvényeket január 26-án, 52 795 darabot 3820 forintos átlagáron, mintegy 201,7 millió forint értékben (A részletekről a 24.hu is beszámolt). Az ügy azért problémás, mert a Barátság-kőolajvezetéket január 26-án érte orosz támadás, a Mol viszont csak február 16-án jelezte, hogy ezen az ellátási vonalon nem arrive orosz olaj.
Idővel az olajvállalat is reagált: közleményükben kifejezték, hogy együttműködnek a vizsgálatokkal, és elkötelezettek a tőzsdei átláthatóság mellett. A vezetéknél történt leállásról később tájékoztatták a közvéleményt és a kisrészvényeseket, azzal indokolták, hogy korábban is előfordultak kisebb-nagyobb leállások, amelyeket operatív készletükből pótoltak. Amikor kiderült, hogy a Barátság újraindítása nem várható, további tájékoztatásokat küldtek ki.
Lapunk kérdéseket küldött a Molnak és a Magyar Nemzeti Banknak az aktuális vizsgálat ügyében. Az olajcég nem válaszolt, míg az MNB a folyamatban lévő hatósági eljárásra hivatkozva nem közölt további információkat.
Forrás hang.hu
