Az egészségügyi rendszer összeomlásának egyik biztos jele, hogy olyan, mint egy rendkívül versenyképes evolúciós környezet: azok, akiknek több pénzük, befolyásuk vagy kapcsolataik vannak, nagyobb eséllyel maradnak életben – így jellemezte a helyzetet egy orvos interjúalanyunk 2019-ben. Nem ő volt az egyetlen, aki ezt gondolta, és egy évvel később kiütött a Covid-járvány, ami úgy tűnt, hogy lehetőséget ad az Orbán-kormánynak az egészségügy átfogó reformjára. Pintér Sándor belügyminiszter megbízta a Boston Consulting Groupot, hogy dolgozzon ki egy „stratégiai és komplex átalakítási tervet” az egészségügyi rendszer számára. A Belügyminisztérium 352 millió forintot szánt a nemzetközi tanácsadócégnek, amely már részt vett a szlovák egészségügyi rendszer átalakításában is.
Történelmi pillanat – és ok a változásokra?
Ebben az időszakban az egészségügy Kásler Miklós irányítása alatt állt, de a kormányfő inkább Pintér Sándor „rendcsináló” szerepében bízott a szektor megújításában. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara akkori elnöke egy interjúban elmondta, hogy a belügyminiszter széleskörű konzultációt folytatott különböző szervezetekkel és egészségügyi véleményformálókkal. Kincses hangsúlyozta, hogy Pintér egyértelműen közölte: van olyan krízishelyzet, amikor az egészségügy működése „nemzetbiztonsági kérdéssé válik”.
A Magyarországon tapasztalt magas Covid-halálozási arány valóban drámai tanulsággal szolgált, a kormány azonban nem kezdett bele a régóta várt reformokba. A BCG 2020 augusztus végére elkészítette a tervet, de a közzétételét eddig megakadályozták. A Belügyminisztérium arra hivatkozott, hogy a javaslat a kormány számára készült, és titkos információkat tartalmaz, amelyeket 2030-ig nem lehet nyilvánosságra hozni.
A K-Monitor évek óta küzdött a dokumentum megismeréséért: az elsőfokú bíróság elutasította a kérelmüket, de 2024 januárjában úgy tűnt, hogy Pintéréknek ki kell adniuk az anyagot, mivel a Fővárosi Ítélőtábla felülbírálta az előző döntést. Az ítélőtábla megállapította, hogy a Belügyminisztérium nem indokolta megfelelően a titkosítást. Mindezek ellenére a Kúria végül jóváhagyta a terv titkosítását, míg az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a reformterv alkotmányjogi szempontból nem releváns.
Nem várunk 2030-ig: itt a Hippokratész projekt!
A HVG-nek sikerült hozzájutnia a titkosított tervhez egy, az 2020-as egészségügyi kormányzathoz közel álló forrástól, aki kérte, hogy névtelen maradhasson. A birtokunkban lévő dokumentum hitelességét két további szakértő is megerősítette, akik korábban kapcsolatban álltak az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Megkerestük a BCG-t is, de ahogy korábban, most sem kívántak nyilatkozni a tervezettel kapcsolatban. A cég csupán annyit közölt, hogy a projektet a megbízásnak megfelelően teljesítették, de a végeredményről nem oszthatnak meg információt, és a titkosítással kapcsolatos kérdésekre sem tudnak válaszolni.
A 352 milliós tanulmány
Projekt Hippokratész
A több száz oldalas, rendkívül részletes javaslatról két, évtizedek óta az egészségügyben dolgozó szakértő véleményét kértük. Elsődlegesen arra voltunk kíváncsiak, miért próbálta eltitkolni az Orbán-kormány ezt a terveztet, amelynek részleteit több cikkben is be fogjuk mutatni.
Az egészségügyet átfogó program 53 csomagot tartalmaz, amelyek révén teljesen átalakították volna a rendszert: a megelőző szűrés, az alapellátás, a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás, valamint a rehabilitáció és krónikus ellátások területét.
Forrás hvg.hu
