A botrány, amely az ukrán aranykonvojjal kapcsolatosan egy hete robbant ki, továbbra is tart. Az ügy jócskán túlmutat a felszínen, és akár felfedheti a háborúpárti erők, valamint a Zelenszkij-féle ukrán vezetés és Brüsszel közötti összefonódásokat is. A Magyar Nemzet összegyűjtötte a legfontosabb információkat.
A magyar hatóságok március 5-én két páncélozott pénzszállító járművet és hét ukrán állampolgárt állítottak meg. A járművek Ausztriából tartottak Ukrajnába, és a rakományukban negyvenmillió dollár, harmincötmillió euró és kilenc kilogramm arany volt, ami összesen körülbelül harmincmilliárd forintnak felel meg.
A szállítmányt egy volt ukrán tábornok felügyelte, míg helyettese a légierőnél volt őrnagy, a többi résztvevő is katonai háttérrel bír. A magyar hatóságok lefoglalták a rakományt, a hét ukránt kihallgatták, majd kiutasították az országból. A rajtaütésről készült felvételek a kormány YouTube-csatornáján elérhetők.
A NAV pénzmosás gyanújával indított nyomozást, és közölte, hogy az év eleje óta több mint kilencszázmillió dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarországon keresztül Ukrajnába. A két hónap alatt szállított összeg körülbelül 480 milliárd forintnak felel meg.
Az egyik központi kérdés, hogy kinek szánták ezt a hatalmas mennyiségű készpénzt és aranyat. Szijjártó Péter külügyminiszter azonnali magyarázatot követelt Ukrajnától, amire válaszként Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azt állította, hogy Magyarország túszokat ejtett és pénzt lopott. Ezen kívül állami terrorizmusról és zsarolásról is beszélt.
Bár a magyarországi sajtó egy része, például a Partizán és a 444.hu, átadta az ukrán narratívát, számos részlet látott napvilágot, amelyek azt bizonyítják, hogy az aranykonvoj ügye nem szokványos. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki korábban az ellenzék tagja volt, is kifejezte, hogy a pénz valószínűleg nem azokra a célokra lett volna felhasználva, mint amit Ukrajna hivatalosan közölt.
A NAV egyik szakértője megjegyezte, hogy különös, hogy a befektetési arany nem a háborús övezetekbe került, hanem éppen ellenkezőleg. Felvetette, hogy miért lenne szüksége egy ukrán banknak ekkora mennyiségű készpénzre és aranyra, ha nem illegális pénzügyi tranzakciók lebonyolításához.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója is kiemelte, hogy az ukrán fegyverek egyharmada a feketepiacon köt ki, és lehetséges, hogy valakik egy ilyen szállítmányért cserébe egy ekkora összeget fizettek. Hozzátette, hogy Magyarországon közelegnek a parlamenti választások, és hogy Brüsszel és Kijev érdekelt lehet a kormányváltás elősegítésében.
Forrás ripost.hu
