A miniszterelnök március 15-i beszéde alapján úgy tűnhetett, hogy április 12-én választhatunk Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij között, a legfontosabb kérdés pedig Ukrajna jövője, hiszen a választás tétje Magyarország gyarmatosítása. Mindössze néhány órával később Magyar Péter hosszú, negyedórás beszédében teljesen megfordította az orbáni narratívát. Szerinte a választás valódi tétje Magyarország szabadsága, amit nem a gyarmatosítástól kell megóvni, hanem Orbán Viktor uralma alól kell felszabadítani.
Orbánt, akit a beszéd során nem nevezett nevén, csak „öreg császárként” és „a múlt embereként” emlegetett, a törökök, osztrákok és kommunisták örökségéhez hasonlította. A történelem kulcsfontosságú korszakaira utalva párhuzamot vont az Orbán-kormány és az eddigi, gyűlölt megszállók között. Az orosz beavatkozást nemcsak felvázolta, hanem azt is kijelentette, hogy Orbán „a KGB legjobban képzett ügynökeit” hívta Magyarországra, „elárulva ezzel a magyar szabadságot”.
„Szégyen! Szégyen! Szégyen!” – kiáltotta a beszéd csúcspontján, majd megígérte, hogy a Tisza Párt olyan győzelmet arat, amelyet „a Kremlben is észre fognak venni”. Miközben Orbán a ukránokkal riogatta a magyarokat, a Magyar eseményeken rendszeresen felhangzott a „ruszkik, haza” kántálás. Magyar már a beszédének elején a Nyugat, az EU és a NATO részeként határozta meg Magyarországot, a Hősök terén gyülekezett tömeg pedig az Andrássy úton át az Oktogonig vonult.
Bár a Kossuth téren és a Békemeneten is sokan voltak, Orbán és a Fidesz gépezete valójában két éve elvesztette ezt a harcot. 2006 októbere óta folyamatosan mérik a nemzeti ünnepeken, hogy ki tud nagyobb tömeget vonzani.
Magyar tehát egy hatalmas közönség előtt beszélt, de a másik érzelmi csúcspontján a másik rendezvény résztvevőihez is szólt, a megbékélést sürgetve. „Nemcsak egy korszakot kell leváltani, hanem egy újat felépíteni” – adta ki a felszólítást, bízva abban, hogy „higgyetek egymásban, magyarokban”. A beszéd végén ígéretet tett arra, hogy este 7-kor vége lesz a széthúzásnak, megengedve, hogy aki nem a Tiszára szavaz, azt ne bántsák. Orbán egyik fő hibájaként említette, hogy 2010-ben ahelyett, hogy megszüntette volna a megosztottságot, inkább tovább felerősítette azt „őfelsége hűséges ellenzéke” segítségével.
A beszéd stílusa hasonlított egy műkorcsolyázó programjára, mivel a kötelező elemek után a legnépszerűbb témákat emelte ki, mint az egészségügyi ellátás javítása és az oktatás rendbetétele. Szóba került a „pedofil rémek” ügye, a hatalomra törő politikusok, a milliárdosokat érintő vagyonadó, valamint a Samsung gödi gyára, amely az utóbbi hetekben különösen felkapott téma lett.
Különösen a fiatalokat célozta meg, akik között a közvélemény-kutatások szerint a Tisza népszerűsége magas, de a választás napján passzívan szoktak viselkedni. Ugyanígy a nőket is fontos célcsoportként kezelte, mivel kezdetben ők kevesebb mértékben támogatták a Tiszát.
A választás szempontjából talán a legfontosabb, hogy a versenyt népszavazásként értelmezte, ahol az ország jövőjéről dönthetünk a Fidesz és a Tisza, vagy másképp fogalmazva, a háborús uszítás és a szeretetország között.
Beszédének végén Magyar szimbolikusan felesküdött a győzelemre, és a Fidesz korábbi választási eredményeire utalva a színpadra hívta pártja képviselőjelöltjeit, hogy együtt énekeljék el a Nemzeti dalt. A kontraszt óriási volt, hiszen Orbán nem volt egyedüli szónoka a március 15-i rendezvénynek, hiszen Szijjártó Péter és Lázár János is támogatták beszédükkel.
Forrás telex.hu
