Az Országgyűlés 199 fős, vagyis a választáson 199 mandátum sorsáról döntenek a szavazók. A 199-ből 106 egyéni választókörzetekben, további 93 képviselői hely pedig listás kiosztással dől el. Ennek megfelelően a választópolgárok két szavazazólapot kapnak:
- az egyikkel a körzetük egyéni képviselőjére,
- a másikkal az országos listát állító öt párt (önálló vagy közös) listájára szavazhatnak.
Magyarországon vegyes (többségi + arányos) választási rendszer van. Ez azt jelenti, hogy az egyéni választókerületekben a relatív többségi elv érvényesül, vagyis az a képviselőjelölt nyeri az adott körzetet, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja, míg a listás mandátumokat arányos elosztással, mégpedig úgynevezett D’Hondt-módszerrel osztják ki.
Budapest veszített, Pest vármegye nyert
A legutóbbi választáshoz képest az egyéni választókerületeknél annyi változás történt, hogy Budapesten 18 egyéni körzet helyett 16 van, míg Pest vármegyében 12 helyett 14.
A módosításnak az a magyarázata, hogy a KSH adatai szerint 2011-ben, amikor kialakították a mai is érvényes körzethatárokat, Budapest népessége még 1 729 040 volt, azaz 96 058 lakosra jutott egy egyéni mandátum. Ugyanez a szám Pest vármegyében 1 237 141 volt, vagyis 103 095 főre jött ki a körzetátlag. 2024-re a főváros lakossága további 42 818 fővel csökkent, miközben Pest vármegyéé 119 882-vel nőtt.
A körzetarányosításnál a várható tendenciákat is számításba veszik, hiszen politikailag sem ildomos túlságosan gyakran hozzányúlni a választókerületekhez.
Levélszavazás, külképviseleti voksolás
Külön szabályok érvényesülnek a magyarországi lakcímű, továbbá az azzal rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, jellemzően a határon túli kettős állampolgárok választójogukat levélszavazás útján gyakorolhatják. Ehhez névjegyzékbe vételi (regisztrációs) kérelmet kell benyújtaniuk, legkésőbb március 18-án, magyar idő szerint 16 óráig. A határidő jogvesztő.
A magyarországi lakcímű, de a választás napján külföldön tartózkodó állampolgárok nem szavazhatnak levélben. Nekik személyesen kell megjelenniük a kijelölt nagykövetségeken vagy konzulátusokon, miután előzetesen átjelentkeztek az adott külképviselet névjegyzékébe. Ami közös a levélben, illetve a külképviseleteken szavazók között: egyéni jelöltre nem, csak pártlistára adhatják le a voksukat.
Vesztes- és győzteskompenzáció
Az egyéni mandátumokhoz képest némileg bonyolultabbak a listás mandátumok kiosztásának szabályai. A listás mandátumokká alakuló szavazatok három forrásból származnak:
- a magyarországi lakóhellyel rendelkezők listás szavazatai,
- a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők listás szavazatai (külföldön élő magyar állampolgárok levélszavazatai),
- a töredékszavazatok, amelyek az egyéni kerületi jelöltekre leadott szavazatokból képződnek.
A magyar választási rendszer sajátossága, hogy a listás szavazatok kiegészülnek a parlamenti bejutási küszöböt, a listán 5 százalékot elért pártok egyéni ágon keletkező töredékszavazataival:
- a veszteskompenzációval, azaz a vesztes jelöltre leadott összes szavazattal, valamint
- a győzteskompenzációval, azaz a győztes jelöltre leadott többletszavazattal, ami az első és a második helyezett jelöltre leadott szavazatok közötti különbözetből adódik.
A D’Hondt-módszer
A listás mandátumokat az említett D’Hondt-módszerrel számolják ki. A Victor d’Hondt belga matematikus által kifejlesztett formula előnye, hogy arányos képviseletet biztosít a választáson részt vevő pártoknak, így a választók akaratát hűen tükrözi. A számítás viszonylag egyszerű, ami megkönnyíti a mandátumok kiosztását és a választási eredmények átláthatóságát.
A kompenzációs mandátumok kiosztásához táblázatot állítanak össze, amiben a parlamenti küszöböt elért pártok neve alatt egy-egy számoszlopot képeznek. Az oszlop első száma az adott lista töredékszavazatainak száma lesz, majd a következő számok a lista töredékszavazatainak száma elosztva kettővel, hárommal, néggyel, öttel és így tovább. Ezután meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista oszlopában van, az a lista kap egy mandátumot. Aztán ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.
Nézzünk egy egyszerű példát. Tegyük fel, hogy négy párt, A, B, C és D párt érte el a bejutási küszöböt és 12 mandátumot osztanak szét közöttük. Példánkban 100 szavazatot váltunk át 12 mandátumra. A táblázat alapján (zöld mezőben a nyertes mandátumok) A párt 40 szavazatából 5, B párt 30 szavazatából 4, C párt 20 szavazatából 2, D párt 10 szavazatából 1 mandátum lesz.
Fotó: Nemzeti Választási Iroda
Ezzel a módszerrel számolva legutóbb, 2022-ben a Fidesz–KDNP 48, a az ellenzéki összefogás 38, míg a Mi Hazánk 6 mandátumot szerzett.
(Borítókép: Barakonyi Szabolcs / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
