Az Országos Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatója
Tavaly az Országos Rendőr-főkapitányság több szempontból is eredményes évet zárt. Ezt a rendőrség szerdán tartott sajtótájékoztatóján mondta el Balogh Zoltán altábornagy, az ORFK vezetője, aki az újságírók kérdéseire is válaszolt.
A program főként adatismertetésre összpontosított: kiderült, hogy tavaly körülbelül 179 ezer bűncselekmény történt, ami 12%-os csökkenést jelent a 2024-es évhez képest. Ebből csaknem 103 ezer volt a lakosság számára legfontosabb, kiemelt bűncselekmény, például emberölés, rablás, lopás vagy garázdaság. Az ügyek felderítési aránya 63%-os volt.
Csökkent a lopások és az 50 ezer forint alatti, szabálysértésnek minősülő eltulajdonítások száma is: 50 ezer eljárás indult ügyekben (14%-os csökkenés), míg „lopós” szabálysértésből 41 700-at jegyeztek (ami 4%-kal kevesebb a 2024-es számhoz képest). A lakásbetörések száma is csökkent, összesen 4616 esetre derült fény, ami 24%-os visszaesést jelent. Bátai László ezredes, a bűnügyi főosztály vezetője, emellett elmondta, hogy a rablások száma is 6,7%-kal esett, tavaly 624 esetben indult eljárás, míg a szándékos emberölések száma közel 25%-kal nőtt, összesen 74 eset történt. Bátai beszámolója szerint a rendőrség hatékonyan lép fel a súlyos bűncselekmények ellen: minden gyilkosság elkövetőjét sikerült azonosítaniuk, és a rablások 90%-ának elkövetőit rövid időn belül elfogták. A tulajdon elleni bűncselekményeknél azonban a hatékonyság alacsonyabb volt, hiszen a lopások több mint felét, a tulajdon elleni szabálysértéseknek pedig csak felét tudták felderíteni.
Bátai sikeresnek nevezte a kábítószer-ellenes Delta Programot is, amely keretében tavaly mintegy 10 ezer rendőri eljárás zajlott, több mint 1300 embert droghasználattal, 7800-at birtoklással gyanúsítva. Az akciók során 5,8 milliárd forint értékű kábítószert is lefoglaltak, amihez több mint 5000 lakossági bejelentés vezetett. A kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ arról, hogy pontosan milyen drogokat foglaltak le. Balogh János megjegyezte, hogy a kristály nevű dizájn drog elterjedtebb a keleti országrészben, ami arra utalhat, hogy a lefoglalások többsége filléres dizájnerszerekhez kötődik.
A Delta sikereivel kapcsolatosan érzékeny területre tévedtek a rendőri vezetők, mivel az akció sorozat során számos szórakozóhelyet és üzletet zárattak be több hónapra, anélkül, hogy a tulajdonosok tudtak volna a történtekről. Amikor arról érdeklődtünk, mennyire etikus egy több száz embernek munkát adó klubot bezárni néhány gramm drog miatt, Bátai egy videóra mutatott, amelyen fiatalok porokat szippantanak egy mosdóban. Ez viszont nem bizonyította, hogy a bűncselekményről a hely üzemeltetői is tudtak.
A rendőrfőkapitány hangsúlyozta, hogy sosem zártak be helyeket pusztán bemondásra, mivel minden rajtaütés alapos előkészítést és nyomozást igényelt, bár minden bizonyítékukat nem osztják meg. A klubbezárások jogszerűségével kapcsolatos kérdések láthatóan kényelmetlenül érintették a rendőrséget. Balogh János többször is kiemelte, hogy ők nem jogalkotók, hanem jogalkalmazók, akiknek be kell tartatniuk a törvényeket.
A rendőrfőkapitány arra a kérdésre, hogy az amerikai-iráni háború fokozta-e Magyarország terrorfenyegetettségét, azt válaszolta: ha valóban lenne ilyen veszély, már láthatnánk a védelmi intézkedéseket az utcákon. A kormány valóban emelte a készültségi szintet, és szoros együttműködésben dolgoznak a titkosszolgálatokkal, de a térségben a kockázat viszonylag alacsony – mondta Balogh János. A rendőri vezető a Népszava kérdésére hozzátette: nem számítanak utcai erőszakra az áprilisi országgyűlési választás után, mivel a magyar állampolgárok nemzetközi összehasonlításban is békeszeretőnek és jogkövetőnek számítanak. A migrációs nyomás fokozódását sem várják, Bátai László szerint az eddigi adatok alapján az illegális bevándorlók inkább elkerülik a magyarországi tranzitútvonalakat.
A sajtótájékoztatón több aktuális és politikailag is érdekes téma is terítékre került. Például kiderült, hogy a rendőri járőrök naponta akár 4-5 alkalommal is ellenőrzik a kormány által kijelölt kritikus infrastruktúrákat, melyeket ukrán szabotázsakciók fenyegethetnek. A rendőrök nemcsak a helyszínen tartózkodnak, hanem jelentést is kérnek a honvédektől, Balogh úgy magyarázta, hogy a rendőröknek szélesebb intézkedési jogkörük van, mint a posztjaikon őrködő katonáknak. Azonban eddig a rendőrök semmilyen gyanús cselekményt nem észleltek a kritikus helyeken.
Belső vizsgálatot is folytatott a rendőrség annak megállapítására, hogy kollégáik hibáztak-e a Szőlő utcai bűncselekmények felderítése során. A vizsgálat eredményeit a belügyminiszterhez juttatták el, így Pintér Sándor tudomására jutott, hogy ki és milyen hibákat vétett a javítóintézetben történt visszaélések feltárása során. Rendőrt azonban a belső ellenőrzés hatására nem rúgtak ki, legalábbis nem azonnali hatállyal – árulta el Balogh János.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Románia schengeni csatlakozása óta 1200-1300 rendőrt áthelyeztek a román-magyar határról. Balogh szerint ez valódi sikertörténet, mivel a csatlakozás óta nem romlottak a bűnügyi statisztikák, és csak körülbelül 20-30 rendőr hagyta el az állományt. A többieknek áthelyezések vagy beosztás-átszervezések révén tudtak munkát kínálni, és több száz rendőr érkezett a határon dolgozó állományból Budapestre is. Baloghtól megtudtuk, hogy a rendőrség tavaly ugyanannyi státuszt szüntetett meg, mint amennyi kollégát áthelyeztek, tehát elegendő rendőr áll rendelkezésre a szolgálat ellátásához.
Forrás hang.hu
