Itt van a szöveg átfogalmazva:
A közszolgáltató médiák legfontosabb szerepe, hogy pártatlan, megbízható és sokoldalú tájékoztatást biztosítsanak. Azonban a magyar közmédia, a jogszabályok által előírt három alapszabályt figyelembe véve, egyet sem teljesít – állítja a Republikon Intézet közmédia-monitoring jelentése, amely a tavalyi év tizenkét hónapjának 334 esti híradóját elemezte.
A közmédiát évek óta bírálják a Fidesz–KDNP-hez való elfogultsága miatt. Ezt alátámasztja az, hogy Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a bíróság által elítélt hírhamisítás miatt felel már. Továbbá, egy MTVA-s értekezletről készült kiszivárgott hangfelvétel is tükrözi a politikai elfogultságot.
A közmédia „zászlóshajójának” számító hírműsorok nem cáfolják meg ezeket a kritikákat. A Republikon Intézet eredményei szerint a politikai szereplők reprezentációja, a témák megjelenítése és a hírforrások elemzése alapján az M1-es esti híradó 2025-re egyértelműen nem felelt meg sem a hazai, sem az európai közszolgálati elvárásoknak.
Az elemzés szerint a híradók nem tükrözik a politikai sokszínűséget, és nem biztosítanak egyenlő esélyeket a politikai szereplőknek. Az információk nem semlegesek: a közmédia inkább a polarizáció eszközévé vált, amely nem is a valóságot, hanem egy előre megírt politikai narratívát támogat.
Az adatok azt mutatják, hogy a tavaly vizsgált 334 híradó 281 órájában általában 8 másodpercenként látható volt egy fideszes vagy KDNP-s politikus, akik összesen 35,5 órát töltöttek a képernyőn, ebből 29 órában kedvező kontextusban szerepeltek.
Ezzel szemben az ellenzéki politikusok megjelenése mindössze 5 százalékot tett ki, és a korlátozott idő alatt többségük negatív kontextusban szerepelt. A kormány képviselői egy percet sem töltöttek el negatív hírekben.
A híradók érzelmi környezetét vizsgálva, a kormányzati szereplők szinte kizárólag pozitív értékelést kaptak, míg az ellenzéki politikusok negatív tartományba kerültek.
A kutatás megfigyelte Orbán Viktor és Magyar Péter megjelenését is. Míg Orbánt szinte mindig pozitív kontextusban említik, Magyar Péter esetében a hírek folyamatosan negatív képet festenek róla.
A közmédia az elvileg független szakértők kiválasztásával is tovább erősíti a kormányzati narratívát, mivel az ellenzéki politikusok alacsony arányban szerepelnek a híradókban. A kormányzati források dominanciáját és az érzelmi manipulációt tehát a megjelenítési arányok is tükrözik.
A kutatás összességében arra mutat rá, hogy a közmédia hírszerkesztési gyakorlata nem biztosít alapvető közszolgálati értékeket, és a politikai elfogultság hangsúlyosabbá válik a tárgyilagosságnál.
Forrás hvg.hu
