A miniszterelnök hétfő esti, kecskeméti rendezvényén már egyértelműen politikai és nemzetbiztonsági dimenzióba helyezte a lehallgatási ügyet. Úgy fogalmazott, hogy a kampány annyira felforrósodott, hogy abban már külföldi titkosszolgálatok is részt vesznek.
A történteket „szégyennek és elfogadhatatlannak” nevezte, külön kiemelve, hogy egy magyar külügyminisztert hallgattak le.
„Elégtételt fogunk venni érte”
– jelentette be. A miniszterelnök szerint ezek az akciók a kormánnyal szemben, a Tisza Párt érdekében zajlanak. Beszédében összekapcsolta a lehallgatási botrányt a választási kampánnyal.
Orbán terve mozgásba lendült: zárt ülésen vizsgálják az ügyet
A politikai reakciókkal párhuzamosan intézményi szinten is lépések történtek. A Fidesz-frakció Facebook-posztja szerint Nemzetbiztonsági Bizottság kedden, március 24-én 14 órakor zárt ülést tart az Országházban. A zárt forma arra utal, hogy érzékeny információk is szóba kerülhetnek, ugyanakkor a Magyar Nemzet cikke szerint Sas Zoltán, a bizottság elnöke azt ígérte, amennyiben lesznek olyan részletek, amelyeket megoszthatnak, közzéteszik majd a nyilvánosság számára is.
.
A bizottság feladata, hogy áttekintse a lehallgatási ügy nemzetbiztonsági vonatkozásait. Az ülés részletei várhatóan nem lesznek nyilvánosak. A testület ilyenkor jellemzően a titkosszolgálatok beszámolóit is meghallgatja.
Az időzítés azt mutatja, hogy az ügy rövid idő alatt a legmagasabb szintre került.
A vizsgálat célja annak tisztázása lehet, hogy valóban történt-e külföldi beavatkozás. Az is kérdés, hogy milyen szerepe lehetett magyar szereplőknek. A bizottsági ülés kimenetele később politikai következményekkel is járhat.
Szijjártó Péter: „megdöbbentő”, ami történt
A külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Indexnek nyilatkozva reagált az ügyre. Elmondta, hogy megdöbbentette, amikor értesült arról, hogy magyar újságíró közreműködésével történhetett lehallgatás.
Szerinte az érintett újságíró a Tisza Párt köreihez kapcsolódik. Felidézte, hogy több mint egy évtizede tölti be a tisztségét, és széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik.
Azt mondta, a titkosszolgálatok is meglepődnének, ha tudnák, kik kértek tőle segítséget különböző találkozók megszervezéséhez.
Arra a kérdésre, hogy jelenleg is lehallgatják-e, azt válaszolta, hogy erről nincs információja.
Nyilatkozata megerősíti, hogy a kormány az ügyet nem egyszerű sajtóügyként kezeli.
A hangsúly a nemzetbiztonsági kockázatokon és a politikai összefüggéseken van. A külügyminiszter reakciója is azt jelzi, hogy az ügy személyes és intézményi szinten is érzékeny. A történtek így továbbra is a politikai napirend tetején maradhatnak.
Egyre keményebb politikai üzenetek
Az ügyben korábban Kocsis Máté is megszólalt, aki rendkívül éles szavakat használt. A frakcióvezető úgy fogalmazott: „A szó, amit most mindenki keres: hazaárulók.” Állítása szerint a hangfelvétel bizonyítja a külföldi titkosszolgálati kapcsolatokat.
A kormányoldal tehát egységesen nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdésként értelmezi a történteket.
Ezzel szemben az ellenzéki oldalon más értelmezések jelentek meg. Magyar Péter például a kormány és az orosz kapcsolatok felől közelítette meg az ügyet. Azt írta: „Ez hazaárulás, amiért életfogytiglani szabadságvesztés jár.”
A vita így két egymással szemben álló narratíva mentén zajlik. Az egyik a külföldi befolyást, a másik a kormány nemzetközi kapcsolatait emeli ki.
A politikai kommunikáció mindkét oldalon erősen kiéleződött. Az ügy ezzel egyre inkább túlmutat az eredeti hangfelvételen. A következő napokban további fejlemények is várhatók.
A 24.hu-nak adott interjúban az érintett újságíró, Panyi Szabolcs igyekezett elhatárolódni saját kijelentéseitől: próbáltam úgy tenni, mintha nagyobb befolyásom lenne, de nyilvánvalóan nem lenne befolyásom egy esetleges kormányváltás után a külügyben dolgozókra.
Majd később a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében elárulta, hogy 2022 óta dolgozik egy könyvön, amelyben azt akarja bemutatni, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok a magyar államot és a politikai elitet. A hírt nem most akarta bejelenteni, de a hétfőn nyilvánosságra került hangfelvétel miatt mégis megtette. Panyi szerint a lehallgatott beszélgetés is a készülő könyvhöz gyűjtött anyaghoz kapcsolódott, és a Szijjártó–Lavrov-ügy csupán „a jéghegy csúcsa”.
(Borítókép: Zárt ülés feliratú tábla az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ülésének helyet adó tanácsterem ajtaján az Országgyűlés Irodaházában 2017. május 23-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
Olvasd tovább itt: index.hu
