Orbán: Megtörjük az olajblokádot és visszaszerezzük jogunkat.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Törökszentmiklóst választotta országjárása következő állomásának. Felvezetésként Takáts Tamás adta elő a Karthago Apáink útján című számát. Ezt követően Herczeg Zsolt, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 4-es számú választókerületének Fidesz–KDNP-s képviselőjelöltje, majd F. Kovács Sándor, a vármegye 3-as számú választókerületének Fidesz–KDNP-s képviselőjelöltje beszélt a színpadon.

Orbán Viktor: Szembefújt a szél az elmúlt négy évben

Orbán Viktor a beszédét azzal kezdte, hogy aki ebben a választókerületben nyer, az nyeri meg az országos választást. Ha győznek, a többség az ő oldalukon lesz. A miniszterelnök méltatta Herczeg Zsoltot, akire, mint mondta, az elmúlt négy évben a legnehezebb döntéseknél is számíthatott, továbbá dicsérte a lojalitását.

A tiszásoknak azt üzente, hogy: „Szeretnénk, ha nem felejtenék el, hogy bár nem egy malomban őrölünk és most egymásnak feszülünk, mert csata van, de a nap végén mindannyian magyarok vagyunk.”

Azt látom ebben a kampányban, hogy az ellenfeleink leginkább csak támadnak, ócsárolnak és acsarkodnak

– fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: „Üzenjük meg nekik innen: egy hazát nem lehet gyűlöletre és dühre építeni, csak szeretetre és összefogásra. Mi hiszünk a szeretet és az összefogás erejében, ez a nagy különbség, e között kell választani április 12-én.”

Az elmúlt négy évről szólva pedig így fogalmazott: „Nehéz négy év volt, mind a négy év a háború árnyékában telt. Igazságtalan négy év volt. Én is így éreztem, és biztos vagyok abban, hogy önök is. Olyan válságokat kellett elhárítanunk, amelyeket nem mi idéztünk elő. Nem mi csináltuk a háborút, mégis a háború a mi gazdaságunkat is lefékezte. Nem mi akartuk az orosz–ukrán ellentétet, mégis ennek következményeit nekünk kell elszenvednünk.”

Mint mondta, 2022-ben, a háború első évében, rögtön a választások után, amikor a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt az energia ára az égbe ment, Magyarország csak abban az egyetlen évben elvesztett tízmilliárd eurót, az négyezer milliárd forint. Békeidőben Magyarország a külföldről vásárolt energiáért fizetett 7 milliárd eurót, a háború első évében 17-et. Ez mind kiment az országból.

Igazságtalan dolog, hogy a magyarok szenvedik el egy olyan háború következményeit, amihez nincs semmi közünk

– tette hozzá.

A miniszterelnök szerint a helyiek ismerhetik a helyzetet, mert mezőgazdaságból élnek. Mint mondta, olyan ez, mint amikor az ember egész évben ápolja a szőlőt, aztán jön a jég, és elveri. Vagy gondozza a gyümölcsfáit, aztán jön a fagy, és megtizedeli. „Szembefújt a szél az egész négy évben” – jegyezte meg.

Elmondása szerint az elmúlt négy évben olyan kormányunk volt, olyan „polgári nemzeti keresztény kormányunk”, ami a bajok elől nem szaladt el, nem ijedt meg, nem hivatkozott a bajokra, nem adta meg magát, nem ejtette ölbe a kezét, hanem azt mondta, hogy akkor is, csak azért is, a fontos dolgokat meg fogjuk csinálni.

„A háború árnyékában Magyarország képes volt arra, hogy visszaadja a nyugdíjasoknak azt a 13. havi nyugdíjat, amit a balosok elvettek tőlük. Sőt elkezdtük felvezetni és felépíteni a 14. havi nyugdíjat, és képesek voltunk arra, hogy meghirdessünk egy olyan elsőotthon-teremtési támogatást, a fix 3 százalékos hitelt, amely ma minden fiatal számára lehetővé teszi, hogy saját otthona legyen. Egész Európában Magyarországon juthatnak a fiatalok legkönnyebben saját otthonhoz” – mondta a miniszterelnök.

Húsba vágó kérdés

Az ukrán helyzetről azt mondta, hogy első pillantásra ez külpolitikának tűnik, de valójában nem az. „Arra kell készülnünk, hogy a következő négy évet is a háborús fenyegetés árnyékában fogjuk élni. Az ukránok nem viccelnek” – magyarázta.

Ha az ukránok el tudják tőlünk zárni az olcsó orosz energiát, akkor nekünk is egymillió forint körüli éves rezsit kell fizetnünk. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos jövedelem esetében a 12 havi jövedelemből elveszítünk egyhavit. Ezért ez nem politikai kérdés, hanem húsba, zsebbe vágó kérdés. Ki kell tartanunk, és meg kell védenünk Magyarország elementáris érdekeit

– jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök úgy folytatta: az ukránok most bombázzák a Déli Áramlatnak azt a vezetékszakaszát, amely Oroszországban van, és fenyegetik azt is, ami nem ott, hanem északabbra jön Magyarország felé.

Nekünk meg kell védenünk az érdekeinket, ezért most, amikor olajblokád alá vettek bennünket, meg kellett mutatnunk, hogy ezt Magyarországgal nem tehetik meg. Bennünket nem lehet megzsarolni, bennünket nem lehet megfélemlíteni, és akár ha a feje tetejére is áll az egész Európai Unió, megvétóztam azt a hitelt, amit az ukránoknak akartak adni, mert ha nincs magyar olaj, nincs ukrán pénz

– mondta.

Elmondása szerint a szerdai kormányülésen arról is döntést hoztak, hogy fokozatosan, nem fölrúgva a még futó szerződéseket, lezárják azt a gázvezetéket, amelyen keresztül ma Magyarország irányából gáz megy az ukránoknak.

Ha nem kapunk olajat, nem adunk gázt. Ez ilyen egyszerű. A végén Zelenszkijnek ezt az olajblokádját, amit ellenünk bevezetett, le fogjuk törni, és visszaszerezzük azt, ami a mienk

– jelentette ki, hozzátéve: „Szeretném világossá tenni: semmivel nem tartozunk az ukránoknak.”

A miniszterelnök szerint Ukrajna titkosszolgálati műveleti tereppé változtatta Magyarországot, és ukrán ügynökök szervezték be magukat a hazai politikai életbe. Orbán Viktor szerint a közelgő választás tétje nem más, mint hogy „ukránbarát kormány vagy magyar nemzeti kormány alakul-e Magyarországon”.

„Az ukrán kémek ki-be járkálnak”

„Az ukránok nem viccelnek – titkosszolgálati műveleti terepet csináltak Magyarországból” – fogalmazott Orbán, hozzátéve, hogy szerinte az „ukrán kémek ki-be járkálnak”, és sikeresen beépültek a hazai közéletbe.

Beszervezték magukat a magyar politikai életbe, beszervezték magukat az újságírók közé, a politikai pártokhoz, leginkább a Tiszához

– mondta. 

A miniszterelnök közölte, hogy a helyzet súlyosságára való tekintettel „ma reggel felszólítottam Zelenszkij elnök urat, hogy ezt azonnal hagyja abba, és a vérebeit hívja vissza Ukrajnába”.

A miniszterelnök végül határozott hangon utasította el az állítólagos külföldi beavatkozást: „Nem fogadjuk el, hogy ukrán manipulációkkal akarják befolyásolni a magyar választás eredményét. Több tiszteletet Magyarországnak – majd mi eldöntjük, hogy milyen kormányt akarunk.”

„Első pillantásra az ember azt gondolná, hogy nyilván mindenki nemet mond a háborúra. Épelméjű magyar ember nem akar háborút. De a kérdés nem az, hogy ki akar, és ki nem, hanem az, hogy ki tud nemet mondani. Én nem akarom szédelgően feldicsérni saját magamat, de kellő szerénységgel megemlítem, hogy én tudok. Én tudok nemet mondani, és nem azért, mintha bátrabb lennék, vagy okosabb, mint mások, hanem egész egyszerűen azért, mert nekem már van benne gyakorlatom” – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: Most, 2026-ban is úgy érzi, meg tudja ezt oldani, és nemet tud mondani az ukránoknak. Majd az ukrán elnököt megszólítva azt mondta:

Orbán Viktor elmondta, tudni kell a csínyját-bínyját annak, hogyan lehet kimaradni a háborúból. Ha van nemzeti egység, ki tudunk maradni a háborúból. Ha megosztottak vagyunk, akkor sokkal nehezebb – magyarázta.

Miután történelmi kihívások előtt állunk, történelmi győzelmet kell aratnunk. A kétharmad is jól néz ki, de egy kicsivel talán több nem ártana. Hárommillió szavazatot szeretnénk összegyűjteni. Ha van hárommillió ember együtt, akkor a pokol kapui sem vehetnek erőt Magyarországon

– fogalmazott.

Orbán Viktor a választás gazdasági tétjeit is részletezte, és két forgatókönyvet vázolt fel arra, hogyan „akarják kifosztani Magyarországot” egy esetleges kormányváltás esetén.

Az első terv szerinte a háborús finanszírozáshoz kapcsolódik. „Beletolják Magyarországot azon országok csoportjába, akik ma pénzt adnak az ukránoknak a háborúra” – fogalmazott, majd egy általa megvétózott szerződésre hivatkozott. „Én láttam a szerződést, amit megvétóztam. Abban az van, hogy ezt a kölcsönt az ukránoknak majd akkor kell visszafizetniük, ha legyőzték az oroszokat, és azok jóvátételt fizetnek” – mondta Orbán, majd ironikusan megjegyezte:

Nem kívánok szörnyűséges dolgokat a tiszásoknak, de addig álljanak azok egy lábon, amíg az ukránok azt a pénzt visszafizetik.

Szerinte a háborúra hivatkozva adósrabszolgává fogják tenni a magyarokat.

A miniszterelnök azt ígérte, hogy: „Ha a fejük tetejére állnak az európaiak, és van mögöttem hárommillió szavazat, soha nem fogom megengedni, hogy Magyarországot kifosszák egy ilyen hiteltrükkel.”

A második veszélyt Orbán a hazai gazdaságpolitika megfordításában látja. Felidézte, hogy 2010 óta tudatosan épített gazdaságpolitikával „a bankoktól, a nagy energiacégektől és a kereskedelmi láncoktól elvettünk – elvettem – 15 ezer milliárd forintot, és odaadtam a magyar családoknak”. Hozzátette: „Nem voltak boldogok, de ez nem is szerepelt a terveim között — maradt ott éppen elég profit.”

Orbán szerint ezt az összeget most visszakövetelnék. Bizonyítékként a Tisza Párt környezetében feltűnt Kapitány Istvánnal és Kármán Andrással kapcsolatban rámutatott: „Ezért tűnt fel a Tiszánál már a Shell delegáltja, ezért tűnt fel az Erste Bank képviselője, mert erre készülnek” – mondta, majd levonta a következtetést: „Ha ukránbarát kormány alakul, az a kormány egyszerre nemcsak ukránbarát, hanem nagy- és pénztőke-barát kormány is lesz.”

Orbán Viktor beszédének záró részében az ellenzéki kritikákra reagált. „Valójában minden érv, amit velünk szemben hoznak fel, a mostani helyzetben mellettünk szól” – jelentette ki. Indoklásként hozzátéve: „Amire most szükségünk van, hogy Magyarországot kívül tartsuk a háborún, hogy megőrizzük mindazt, amit a háború árnyékában is fölépítettünk. Ehhez ma tapasztalatra van szükség. Biztonságra van szükségünk, és biztonságot csak a tapasztalt emberek tudnak adni.”

A miniszterelnök így folytatta: „Mi nem kifogásolhatjuk, hiszen demokraták vagyunk, hogy egy másik párt választást akar nyerni. Azt se kifogásolhatjuk, ha valakinek az jut eszébe, hogy ő meg miniszterelnök szeretne lenni. Az útvonal meg a módszer bár lehet kérdéses, de önmagában ebben nincs kivetnivaló” – mondta.

Ezt követően azonban egyértelművé tette álláspontját: „Én csak annyit mondok most önöknek: nem a kísérletezés idejét éljük. Most nem kockáztatni kell, biztosra kell menni – és a helyzet az, hogy ma a Fidesz és a KDNP a biztos választás.”

A szükséges vezetői tulajdonságokat is meghatározta: „Ahhoz, hogy kimaradjunk a háborúból, és megnyerjük a következő négy évet is, most nyugodt kézre, hideg vérre és tiszta fejre van szükség.” Majd „kellő alázattal és szerénységgel” vonta le a következtetést: „Ha körülnézek ma a magyar politikában, nem látok mást magamon kívül, aki ezt a biztonságot meg tudná adni Magyarországnak.”

A miniszterelnök beszédét köszönetnyilvánítással zárta az elmúlt négy, illetve tizenhat évért.

Mindennap más helyszín

Orbán Viktor az előző héten – az európai uniós csúcstalálkozó napjának kivételével – minden este felkeresett egy várost, ahol kampánygyűlést tartott. A további helyszínek ezen a héten:

• Március 27. – Veszprém és Győr
• Március 28. – Pécel
• Március 29. – Békéscsaba

Korábbi cikkünkben politológusokat kérdeztünk Orbán Viktor országjárásáról, valamint a Fidesz és a Tisza Párt között dúló számháborúról. A szerdai esztergomi állomásról szóló cikkünket ide kattintva érheti el.

(Borítókép: Orbán Viktor Törökszentmiklóson. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda)