A pitypang kinyílt. Megörökítem ezt.
Egy 2014-es kiadvány, a Magyar Krónika, amely a nagy magyar sikereket hivatott bemutatni, jut eszembe, miközben a zalai dombok között haladunk, és az út mellett sárga virágok borítják a tájat. A NER korábbi fő ideológusa már nincs közöttünk, de a rendszer a mai napig erősen megmaradt, különösen Zalában. Nem igazán gondolnánk, hogy a Fidesz kampánystratégái a három választókörzet miatt aggódnak. A vármegyében összesen 258 település található, melyekből csupán három közepes vagy nagyobb város (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely) létezik, és a kis falvakban továbbra is a Fidesz dominálhat.
A választások kimenetele nagyrészt az egyéni jelöltek sikerétől függ. Április 12-én 106 választókerületben hirdetnek eredményt. De vajon mi alapján döntenek az emberek a nyugati határszélen, Budapesten vagy egy leszakadó borsodi járásban? A helyi problémák fontosabbak számukra, vagy a nagypolitikai kérdések? Mitől szoronganak, dühöngenek, vagy éppen hogy reménykednek? Mennyit nyomnak a latban a jelöltek, és ki segít, illetve hány ember hagyja el a pártját? Hol várhatóak a legszorosabb versenyek? Erre keresünk válaszokat a körzeteket bemutató sorozatunkban.
Tapasztalataink alapján nem tudnánk cáfolni, hogy az aprófalvak lakóinak zöme a Fidesz mellett áll ki – legalábbis szóbeli szavazatukkal. Ugyanakkor sokan kerülik a kérdéseinket, és az is figyelemre méltó, hogy nappal alig találkozunk fiatalokkal, mivel ők a munkájukat, tanulmányaikat intézik.
Egy férfi például Szepetneken, amikor megpróbáljuk megkérdezni tőle, mit vár a választásoktól, csak annyit mond: „Erre nem vagyok kíváncsi”, miközben elfordul. Az viszont nem derül ki, hogy a választások iránti érdeklődése mennyire alacsony. Egy idősebb nő, aki vele beszélgetett, sietve távozik, de még visszakiált: „Úgyis úgy lesz, ahogy a nagyok akarják.” Ezt nem részletezi továbbiakban.
Forrás hvg.hu
