Szabó Bence, az NNI kiemelt nyomozója szembesítette a helyzetet (Forrás: Direkt36 videója)
Nemcsak a kormánypárti sajtó, de Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is megemlítette egy tisza informatikust, akit gyanús cselekedetek miatt vizsgálnak. Kovács szavai szerint a férfi „ukrán kém”, míg Szabó Bence százados, aki a nyomozás mögött áll, arra utalt, hogy az eljárás összefügghet a Tisza Párt destabilizálásával. A Fideszhez köthető körök nem haboztak névvel és egy cím megadásával a nyilvánosság elé lépni, és olyan fényképeket is közzétettek, amelyek arra utalnak, hogy figyelték a Tisza irodáját. Az ügy jogi vonatkozásairól Remport Ádám, a TASZ jogásza beszélt a Magyar Hangnak.
Remport elmagyarázta, hogy a Szabó Bence által „Buddhaként” emlegetett informatikus nevét csak jogerős bírósági döntés után lehetne nyilvánosságra hozni. Az anonimitás fenntartása azért fontos, mert a büntetőeljárás pszichológiai hatású lehet. A jogerős ítélet megszületéséig nem szabad felfedni az érintett tettét, és ha az ügy nem közérdekű, akkor azután sem. Az ügy súlyosságától függően indokolt, hogy az érintett adatait bizalmasan kezeljék; a kémkedéssel kapcsolatos állítások súlyosan befolyásolják a személy reputációját, bár az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) dokumentumai alapján következtethető. Az, hogy a férfit megnevezték, újabb adatvédelmi jogsértést jelent.
Remport emlékeztetett arra is, hogy bár a titkos dokumentumok egy része már nyilvános, az nem jelenti azt, hogy nyilvánosságra hozhatók a benne szereplők nevét. A titkosítás feloldása után lehet írni az ügyről, de az érintettek neve továbbra is védett marad mindaddig, amíg a bíróság bűnösnek nem nyilvánítja őket. Az érintett személy hírnevének megsértése és rágalmazás miatt pert indíthat mindenki ellen, aki felfedte a nevét. A cikkekben még akkor is jogsértést jelent, ha csak a fotóját közlik, amikor a név nem kerül említésre.
Egy kormányközeli bulvárlapban is megjelent a férfi civil neve és képe, amelyeken az ő és a Tisza Párt irodája előtt készült fotók szerepelnek. A cikkekben azzal érvelnek, hogy a különleges fényképek bizonyítják, hogy a férfinak szabad bejárása volt a Tisza Párt irodájába, de felveti a kérdést, honnan tudták a fotósok, hogy ki ő, és miért volt érdemes fotózniuk. Az ügy további részletei arról tanúskodnak, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda is gyermekpornográfia gyanújával indított vizsgálatot, de bizonyítékot nem találtak, miközben gyanús akciók folytak a Tisza Párt számítástechnikai rendszere ellen.
Forrás hang.hu
