„Nem közszereplő, nem gyakorol közhatalmat és nem végzett közszereplést” – nyilatkozta a Telexnek Remport Ádám, a TASZ jogásza a Tisza Párt kémkedéssel gyanúsított korábbi informatikusáról, aki Buddha néven ismert. A jogász hangsúlyozta, hogy pusztán az, hogy egy pártnak dolgozott, nem teszi közszereplővé a férfit, és kérdéseket vet fel, hogy a kormányhoz közel álló médiák nyilvánosságra hozták az informatikus nevét, arcképét sőt még lakcímét is.
A Buddha becenevű informatikust és kollégáját a Direkt36 említette először egy cikkében, amely a Tisza Párt informatikai rendszerének meghekkeléséről számolt be. A cikk alapján, amikor a párthoz közel álló személyek ezt ki akarták deríteni, a titkosszolgálat nyomására eljárás indult ellenük, valószínűsíthetően megalapozatlan indokkal. A két férfit a titkos felvétel készítésére szolgáló eszközökkel való visszaéléssel gyanúsították meg.
Szabó Bence nyomozó részletesen beszélt arról, hogy Buddhát megfigyelték, és többször is házkutatást tartottak nála a titkosszolgálatok, valószínűleg azért, hogy ezzel ártanak a Tisza Pártnak. A Direkt36 cikkét követően az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága feloldotta a titkosítást az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának tájékoztatójáról. Az Alkotmányvédelmi Hivatal nem tagadta a Tisza Párt elleni titkos műveletről szóló információkat, csupán a két informatikushoz fűződő kémvádat megerősítette, de a Tisza Pártot nem említette.
A kormányközel álló Index szerdán közzétette Buddha teljes nevét és lakcímét, és egy fotót is közölt róla. Ezt követően a Ripost bulvárlap olyan felvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeken Buddha a Tisza Párt székházát hagyja el, valószínűleg engedély nélkül.
Kovács Zoltán államtitkár a Riposton nyilvánosságra hozta Buddha nevét azzal a kijelentéssel, hogy ő „ukrán kém”. Gulyás Gergely a kormányinfón említette a férfit kémként, anélkül, hogy őt valaha is elítélték volna. Pénteken Orbán Balázs szintén megosztotta a csoportképet, de nem tette közzé Buddha nevét.
Remport Ádám hangsúlyozta, hogy Kovács Zoltán és a médiák nemcsak Buddha adataival élhettek vissza, hanem akár becsületsértést is elkövethettek. Szerinte az ügy súlyos kérdéseket vet fel az ártatlanság vélelmére és a magánélet védelmére nézve. Az érintett nevét csak jogerős bírósági ítélet után lenne szabad nyilvánosságra hozni, mivel a vádiratok már önmagukban is stigmatizálhatják az érintettet.
Remport Ádám hozzátette, hogy ilyen esetekben a magánélet védelmét fontosabbnak kell tartani, különösen, ha az ügy súlyos. Szólt arról is, hogy a Ripost és Kovács Zoltán által közzétett felvételek valószínűleg jogellenesen készültek, mert nem kértek engedélyt. A jogász megerősítette, hogy a fotók nyilvánosságra hozatala semmiképpen sem elfogadható.
Az üggyel kapcsolatosan kérdéseket küldtünk Kovács Zoltán államtitkárnak, de válaszát cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg.
Forrás telex.hu
