Magyar Péter és a Tisza Párt az előző két évben politikai értelemben kannibalizálta az ellenzék jelentős részét. A 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választás a hivatalos pecsétet is ráütötte arra, hogy „új seriff van a városban”: a Tisza Párt az EP-választáson 29,6 százalékot ért el, miközben a DK–MSZP–Párbeszéd trió 8,03 százalékig jutott. A Momentum az öt százalékos küszöböt is csak távolról, homályosan láthatta, de képtelen volt átlépni rajta. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Momentumnál is gyengébb eredményt ért el. A parlamenti frakcióval rendelkező Jobbik 1 százalék alatt maradt, ahogy az LMP is.
Az ellenzéki oldalon a Mi Hazánk Mozgalom meg tudta őrizni szavazóbázisának integritását a tiszás úthengerrel szemben, az EP-választáson 6,71 százalékos eredményt produkáltak Toroczkai Lászlóék, és a közvélemény-kutatások többségében azóta is inkább a küszöb fölé mérik a pártot, ellentétben például a Demokratikus Koalícióval.
A feltámadásba vetett kezdeti hit, valamint az ambiciózus megújulási tervek sikertelensége után szűkült az ellenzéki mezőny: az MSZP, a Momentum, és az LMP úgy döntött, hogy nem indul a 2026-os országgyűlési választáson. A Párbeszéd sem áll rajthoz, de a párt történetét vizsgálva ez inkább a főszabály, semmint a kivétel, tekintettel arra, hogy egyetlen országos választáson sem állított önálló listát. A Jobbik legalább megpróbálta, viszont a jelöltállításnál elhasalt. A hatpárti összefogás korábbi pártjai közül csak a Demokratikus Koalíció van versenyben, egyre kevesebb sikerrel: a párt több egyéni jelöltje is visszalépett a választástól.
A Dobrev Klára vezette párt egyéni választókerületi jelöltjei közül először a kecskeméti Kopping Rita jelentette be, hogy mégsem indul, majd szinte rögtön ki is zárták a DK-ból. Dobrev Klára a Tisza Párt felől érkező zsarolást emleget, amit Magyar Péter tagad. Később az egyik fővárosi politikusról, Ternyák Andrásról derült ki, hogy nem lesz ott a szavazólapokon a neve. Dobrev Klára ezen a ponton érezhette úgy, hogy a kezébe kell vennie a visszalépések kommunikációját, bejelentette: valóban nem indul Ternyák András, sőt, kiszáll a versenyből Komáromi Zoltán és Godó Beatrix is.
A visszalépési hullám nem csak a DK-t érinti, több jobbikos – akik megugrották az ajánlásgyűjtési minimumot –, közölte, hogy inkább mégis kihagyja április 12-t, így döntött többek között Lukács László György, a párt parlamenti frakcióvezetője is.
Ami a fentieknél is jelentősebb, választókerületi szintű változást jelent, hogy több, 2022-ben még győztes ellenzéki politikus elkerüli az áprilisi összecsapást. A momentumosok a párttal együtt kisétáltak a politikai küzdőtérről, viszont függetlenként indult volna, azóta bejelentette visszalépését
- a zsinórban háromszor egyéni mandátumot nyert Szabó Szabolcs,
- a 2022-ben győztes Vajda Zoltán,
- az előző kettő választáson egyéni választókerületből parlamentbe jutó Szabó Tímea,
- a 2014 óta Szegeden verhetetlen Szabó Sándor,
- a szintén egyéni képviselő Jámbor András,
- valamint Mellár Tamás, aki kétszer is elhozta a pécsi mandátumot.
A visszalépő politikusok közös érve, hogy nem kívánnak a kormányváltás útjába állni az ellenzéki szavazatok megosztásával.
Az ellenzéki oldalon is van igény egy erős vezetőre
Zsiga Bulcsú, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője lapunk kérdésére úgy vélekedett, hogy a magyar társadalom alapvetően vezetőcentrikus, ebből érdemes kiindulnunk, ha az ellenzéki térfél erőviszonyainak átalakulását kívánjuk vizsgálni.
Nem Orbán Viktoré az egyetlen olyan tábor, amelyik azt várja el egy politikustól, hogy vezesse. A társadalom ellenzéki felének jelentős részében is megjelenik az igény, hogy legyen egy személy, aki integrálja őket. Magyar Péter színrelépéséig nem láttuk, hogy ki lehet ez a személy. Gyurcsány Ferenc ugyan erős vezető volt, de megosztotta az ellenzéki tábort. A kisebb pártoknak az lehetett a stratégiája, hogy vannak képviseleti igénnyel rendelkező, a választáson 5-6 százalékot jelentő csoportok, akiket Magyar Péter nem tud integrálni, így egymás mellett létezhetnek, viszont Magyar Péter stratégiája a kezdetektől azon alapul, hogy nem csak a Fideszt, hanem a teljes politikai elitet, az ellenzékkel együtt le akarja váltani. Magyar Péter nagy pártot akar, akart építeni, ami találkozott az ellenzéki szavazók, valamint a politika iránt kevésbé érdeklődő, de a Fidesszel kritikus, esetleg a Fideszből kiábrándult rétegek elvárásával
– fejtette ki az elemző.
Zsiga Bulcsú úgy látja, hogy „az ellenzéki oldalon is megjelenő vezetőközpontúság, valamint a nagy párt igénye átcsatornázódik az egyéni választókerületekbe. A politika fénytörése a vezetőkön keresztül értelmezhető. Ha Magyar Péter támogatta volna a korábbi ellenzéki politikusokat, nem kellett volna visszalépniük, és valószínűleg nem is láttak volna olyan kutatási eredményeket, amelyek azt mutathatták, hogy nincs értelme indulniuk, vagy legalábbis nagyon megosztanák az ellenzéki szavazókat”.
Az ellenzéki visszalépések papírforma szerint a Tisza Pártnak, valamint jelöltjeinek kedveznek, viszont a választási matematikában egy plusz egy nem mindig kettő. Zsiga Bulcsú rámutatott: „Lehetnek olyan szavazók, akik a korábbi ellenzéki pártok támogatói, és áprilisban is a mostani két nagy párt helyett egy kisebbet támogattak volna. A visszalépések feltehetőleg növelik a Tisza esélyeit, viszont nincs egzakt szám arra, hogy a visszalépők támogatói közül milyen arányban szavaznak át a Tiszára, illetve milyen arányban maradnak otthon”.
Az elemzővel megvitattuk azt a kérdést is, hogy miért gyakorolhat nyomást a Tisza Párt a többi ellenzéki szereplőre a visszalépés érdekében, ha Magyar Péter tényként beszél a kormányváltásról, sőt, a Medián legutóbbi közvélemény-kutatása alapján akár kétharmados parlamenti többsége is lehet a pártnak. A kulcs a választási rendszer működése, ahogy Zsiga Bulcsú is felhívta a figyelmünket: „A győzteskompenzáció miatt nem mindegy, hogy mekkora aránnyal nyer egy politikus a választókerületében. A korábbi választásokon több mandátum sorsa is így dőlt el. Az ellenzéki oldalon ezt úgy fogalmazták meg, hogy a választási rendszer a Fideszre van szabva, ami nem feltétlenül igaz, mert a választási rendszer a legnagyobb pártot támogatja. A legutóbbi választásokon a Fidesz volt a legnagyobb párt, így nekik kedvezett a győzteskompenzáció, viszont ha a Tisza nyer, akkor már a Tiszát segíti ez a struktúra”.
A DK nem számíthat a Tisza Párt gesztusára
Zsiga Bulcsúval külön kitértünk a Demokratikus Koalíció helyzetére is a visszalépések tükrében. Az elemző szerint az elmúlt napokban történtek tovább rontották a DK versenyképességi imázsát. Dobrev Kláráék arra sem számíthatnak, hogy a Tisza Párt hasonló gesztust gyakorol, és a DK legerősebb választókerületeiben – például Újpesten, ahol Varju László többször is nyert –, visszalép a tiszás jelölt. A Tisza bármelyik politikusának visszalépése – vagy, ha már a vezetőközpontúságból indultunk ki, visszaléptetése –, ellentétes lenne Magyar Péter politikai elitcserére vonatkozó ígéretével.
A Demokratikus Koalíció részéről egyébként is kicsit üresnek tűnik a kell az erős baloldal a parlamentbe szlogen. A zászlóshajójuk a határon túliak szavazati jogának megvonása, amivel feltehetően nem ért egyet a választók többsége, és azt sem mondhatjuk, hogy ez lenne a legégetőbb probléma
– húzta alá Zsiga Bulcsú.
(Borítókép: Dobrev Klára 2026 március 14-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
