A húsvéti ünnepkör egyik legmisztikusabb napja Nagypéntek, amelyhez sok különös hiedelem és mágikus szokás kapcsolódik. A régiek úgy vélték, hogy ezen a napon egy láthatatlan kapu nyílik a jövő és a természet titkai felé, így nem meglepő, hogy sokan próbálták kihasználni ennek a napnak a különleges erejét. Összegyűjtöttünk négy nagypénteki „varázslatot”, amelyeket őseink alkalmaztak.
A nagypéntek a keresztény hagyomány szerint Jézus Krisztus kereszthalálának napja, amely a gyász és elcsendesedés ideje. Ugyanakkor néphagyományban mágikus erőkkel rendelkező napként is számon tartották.
Íme négy nagypénteki varázslat:
-
A kút titka: Hiedelem szerint Nagypéntek hajnalán a kutak vize különleges képességgel bírt. Ha valaki belenézett a kútba, láthatta a jövőjét.
-
A tojás varázsereje: A gazdasszony a festett tojással koppintotta meg a tyúkok fejét, hogy bőséget hozzon. Azt tartották, hogy ettől a tyúkok többet fognak tojni. A tojás emellett az élet és újjászületés szimbóluma is volt.
-
A tükör mágiája: A lányok a tükörbe nézve láthatták leendő vőlegényüket. Különösen várva várták ezt a napot, mert ha Nagypénteken sokáig néztek a tükörbe, megjelenhetett előttük a jövendőbeli férjük képviselője.
-
A hajnali harmat ereje: A hajnali harmattal való arcmosás szépséget ígért. A hiedelem szerint, aki napfelkelte előtt a harmattal mossa meg az arcát, az egész évben szép és egészséges marad.
Manapság a húsvét jelentősége változott. A modern, ingergazdag világban a vallási tartalom sokaknál háttérbe szorult, és a családi összejövetelek, ünnepi ételek, valamint a locsolkodás kerültek előtérbe. Ennek ellenére a régi hiedelmek emlékeztetnek minket arra, mennyire szoros kapcsolatban éltek őseink a természettel.
Forrás ripost.hu
