A Fidesz legutóbb 2010-ben, még ellenzékben, állított össze írott, szakpolitikai alapú választási programot, amely konkrét és számon kérhető ígéreteket tartalmazott. Azóta, kormányzati szerepben, a 2014-ben népszerűsített „Folytatjuk!” szlogen vált a programok helyettesítőjévé.
Bár ez az egyszerű ígéret eddig elegendő volt a kétharmados többség megszerzéséhez, 2026-ra megváltozott a politikai légkör. A Fidesz mégsem tett közzé új programot. Amikor Orbán Viktor vagy a Fidesz politikusai a választóknak kínált lehetőségekről beszélnek, általában a múlt eredményeinek megőrzésére és a háborúból való távolmaradásra utalnak.
A megőrizendő vívmányok gyűjtéséhez segítséget nyújthat, ha megvizsgáljuk a legutóbbi intézkedéseiket, amelyeket „Folytatjuk!” felkiáltással hirdettek. Ugyanakkor a központi költségvetés és a gazdasági helyzet határozza meg, hogy ezek folytatása lehetséges lesz-e.
Például a 3%-os lakáshitel, a nyugdíjasoknak járó 13. havi nyugdíj megőrzése, valamint a plusz 14. havi nyugdíj széleskörű kifizetése mind ide tartozik. Az oktatási szektorban is történnek előrelépések, mint a pedagógusok részleges EU-s támogatású béremelése és a minimálbér emelése, ezek folytatása viszont politikai hovatartozástól független.
A megőrzendő intézkedések közé tartozik a rezsicsökkentés és a családtámogatások, például az anyák jövedelemadó-mentessége, amely most már a kétgyermekes anyákra is kiterjed.
Az intézkedések egy része kampányhoz kötött, és a Magyar Nemzeti Bank is megjegyezte, hogy a jövőben kormányzati „jövedelemnövelő intézkedések” várhatók. Fontos szempont, hogy a hosszú távú fenntarthatóság érdekében van-e megfelelő fedezet az ígéretek mögött. Már az év elején látszott, hogy a tervezett éves költségvetési hiány már fél év alatt megvalósult, amely nagy része választási támogatásokból adódik.
Kérdéses, hogy milyen mértékben tudnak felelősségteljes ígéreteket tenni a folytatandó intézkedések kapcsán, különösen, miután a gazdasági előrejelzések több mint felének nem volt igazuk.
A „Folytatjuk!” kifejezés jelentheti a rendeleti kormányzást is, amely a háborús helyzetre való hivatkozással egyre inkább visszaélésszerűen kerül elő.
Ha a múlt mutatóihoz viszonyítjuk a jelen állapotokat, láthatjuk, hogy például a gyerekvállalást ösztönző intézkedések ellenére az élveszületések száma csökkent 2010 óta, míg a lakosság száma is csökkent.
Pozitívumként említhetjük, hogy a várható élettartam nőtt, valamint a házasságkötések száma is emelkedett, ám a külföldön élő magyarok száma is jelentősen megnőtt.
A korrupcióval kapcsolatos statisztikák viszont aggasztóak, Magyarország a világon és az EU-ban is hátrányosabb helyzetbe került a korrupciós index alapján.
Forrás hvg.hu
