A választók csütörtökön 16 óráig nyújthatták be kérelmüket, ha április 12-én nem a lakóhelyük szerinti szavazókörben, hanem egy másik településen kívánnak szavazni. A Nemzeti Választási Iroda szombat reggeli adatai szerint több mint 224 ezer választó jelezte, hogy az országgyűlési választáson más településen szeretné leadni szavazatát.
A legtöbb átjelentkező a főváros 12. választókerületében (XIII. kerület) található, ahol 9166-an jelentkeztek át, míg a 11. számú körzetben (III. kerület) 5546 fő, a 7. körzetben (X. kerület) 4526 fő, és a 4. körzetben (II. kerület) 4077 fő jelezte átjelentkezését.
Vidéken Szegeden a legtöbben (5224-en) kívánnak átjelentkezéssel szavazni, míg Győrben 4666, Debrecenben 4393, Pécsen pedig 4085 választó van az eddigi adatok alapján.
A választási eljárási törvény értelmében, ha az átjelentkezésre kijelölt szavazókörben a névjegyzékben szereplő választók száma meghaladja az 1500-at, a helyi választási iroda vezetője legkésőbb jövő keddig dönthet a névjegyzék több részre bontásáról.
Ebből következően a szavazás egy helyiségben több különböző ponton is megvalósítható, ahol a választópolgár azonosítását, a szavazólapok átadását és a névjegyzék aláírását a szavazatszámláló bizottság tagjai végzik, vagy a választási iroda alszavazókörökre oszthatja a szavazókört, lehetőséget biztosítva több szavazóhelyiség használatára az épületen belül. Az alszavazókörökben szavazatszedő albizottságok működnek.
A választási törvény kimondja, hogy ha az átjelentkezéssel kijelölt szavazókör névjegyzékében a választók száma meghaladja a 2000-t, kötelező a névjegyzék felosztása. Akár egy helyiségben, de több ponton, akár több helyiségben történik a szavazás, egy rész-névjegyzék legfeljebb 800 választó adatait tartalmazhatja.
Amikor a helyi választási iroda vezetője dönt a névjegyzék felosztásáról, azt is meg kell határoznia, hogy a felosztás névsor szerint abc-sorrendben, vagy vármegyénként és azon belül névsor szerint történjen.
Forrás hvg.hu
