Átfogalmazott szöveg
„Remélem, hogy a mentális egészség témájáról is tudunk majd beszélni, és arról, hogy mit tehetünk a magyar népesség mentális állapotának javításáért. Számítunk az Önök szervezetének nemzetközi, elismert tapasztalataira” – mondta Orbán Viktor 2013-ban Margaret Channek, a WHO főigazgatójának, amikor a dohányzás elleni harcért díjat kapott.
2014 márciusában négy nemzetközi szakértő érkezett Magyarországra, hogy felmérjék a mentális egészségügyi ellátás állapotát, és javaslatokat dolgoztak ki a fejlesztésekre. Ajánlották a kormánynak, hogy fontolja meg egy olyan törvény megalkotását, ami kifejezetten a mentális egészséggel foglalkozik. Ezen kívül megállapították, hogy a kórházak infrastrukturális helyzete folyamatosan romlik, ami további fejlesztések szükségességét mutatja.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a 42 javaslatból az elmúlt 10 év alatt csupán egyet sikerült megvalósítani. Ugyanebben az időszakban azóta is ugyanaz a miniszterelnök kérte tanácsukat a mentális egészségügyi ellátás javítására.
Közegészségügyi válság
A WHO által tett javaslatok közül csupán annyit valósítottak meg, hogy megépült egy emelt biztonságú pszichiátriai részleg a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben, ahol a súlyos agresszív vagy speciális ellátást igénylő betegeket ápolják. Korábban ilyen gondozást csak az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet végzett, amely kizárólag bűncselekményt elkövetett pszichiátriai betegek befogadására volt jogosult. Az utóbbi hónapokban azonban a Nyírő OPAI működésében is súlyos problémák merültek fel.
A magyar pszichiátriai ellátás általános gondjai a Lipót-ház 2007-es megszüntetésével kezdődtek, amelyet az akkori MSZP-SZDSZ kormány irányítása alatt hajtottak végre. A Nyírő OPAI igyekezett átvenni a feladatokat, de több nyírős orvos szerint az emelt biztonságú részleg működéséhez szükséges minimális szakmai feltételek sem teljesülnek. A 2019-es minisztériumi rendelet egyértelműen felsorolja, hány szakorvosra és milyen berendezésekre lenne szükség. Azonban nem csupán ezen a területen mutatkozik gond, a dolgozók és szakmai szervezetek közegészségügyi válságról beszélnek az országos pszichiátriai ellátásban.
Miközben Orbán Viktor már 2013 végén „komoly gondról” beszélt a magyar népesség mentális állapotával kapcsolatban, 2026 áprilisi helyzet szerint az állami ellátás összeroppanni látszik. Az egészségügyi kormányzat ezt határozottan cáfolja, de adatokat nem tud felmutatni az ellátás helyzetének alátámasztására. Februárban a MOK nyilatkozott arról, hogy „a magyar pszichiátriai ellátás a szemünk előtt süllyed”.
600-700 ezer depressziós ember Magyarországon
A mentális problémákkal küzdő magyarok időben történő kezelése sürgető kérdés. A Központi Statisztikai Hivatal 2024-es adatai alapján 1601 ember követett el öngyilkosságot. A MOK elnöke szerint a nyugati országokban az öngyilkosságok számának csökkenése figyelhető meg az 1980-as évek óta, míg Magyarországon ez 2019 óta stagnál. A fiatalok körében egyre gyakoribbá válnak a mentális egészségi problémák, napi szinten több fiatal küzd önsértéssel.
A Magyar Pszichiátriai Társaság 2021-es összefoglalója szerint a öngyilkosságok 65-87%-a (nem kezelt) depresszióval függ össze, míg a kezeletlen súlyos depressziós betegek 15-19%-a öngyilkosság miatt hal meg. A depresszió évente 600-700 ezer embert érint Magyarországon, ám azoknak kevesebb mint fele kap orvosi kezelést.
Miközben óriási igény lenne a mentális egészségügyi ellátásra, a magánrendeléseknél is sokszor fél-egyéves várakozási időkkel kell számolni, az állami rendeléseken pedig egyre inkább a sürgősségi helyzetek kerülnek előtérbe, mely orvosi utógondozás lehetetlenné válik.
A MOK 2021-es tanulmánya számos problémát azonosított a betegellátásban, sok beteg kizárólag a társadalmi megbélyegzés és a hosszú várakozási idő miatt nem lép be a rendszerbe. A depresszió következtében okozott közvetett kár évente 334 milliárd forint, míg közvetlen költsége 28 milliárd, összesen 362 milliárd forintra rúg. A szakmai szervezetek javaslatait érdemes lenne prioritásként kezelni a következő egészségügyi kormányzatnak.
Orvoshiány a Nyírő OPAI-ban
Januárban a Nyírő OPAI 40 orvosa osztálybezárásokat követelt a súlyos szakorvoshiány miatt. A vezetést felelőssé tették az orvosok távozásáért. A szakmai szervezetek és 600 pszichiáter is kiállt a korábbi vezetés ellen. Az Országos Kórházi Főigazgatóság független vizsgálóbizottságot hozott létre a budapesti pszichiátriai ellátás helyzetének felmérésére, ám az újabb orvosok lemondása után Ézsi Robin, a Nyírő vezetője távozott.
A főigazgató lemondása létfontosságú lépés volt, de a pszichiátriai ellátás válsága ezzel még nem oldódott meg. Az Országos Kórházi Főigazgatóságra vonatkozó kérdéseinkre egyelőre nem érkezett válasz, az ellátás vizsgálatát külön bizottság végzi.
A pszichiátriai ellátás válsága nemcsak Budapestre, hanem az egész országra kiterjed, és a vidéki intézmények további krónikus problémákkal küzdenek. Szakértők úgy látják, hogy a pszichiátriai és addiktológiai ellátás az egészségügyi rendszer hátrányos helyzetű ága, sürgős beavatkozásra lenne szükség az állapot javítása érdekében.
Forrás telex.hu
