Az idei húsvétvasárnap nem indult békésen Magyarország számára. A kora reggeli órákban a szerbiai Magyarkanizsán és környékén a szerb rendőrség és hadsereg egységei nagyszabású terepkutatásba kezdtek, utakat zártak le, helikopterek, drónok, nyomkövető kutyák és tűzszerészcsoportok fésülték át a terepet. A művelet célpontja a Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakasza volt, amelyen keresztül Magyarország gázellátásának jelentős része érkezik.
Ennek oka az volt, hogy Alekszandar Vucsics szerb elnök délelőtt bejelentette, hogy a biztonsági erők néhány száz méterre a gázvezetéktől, Oromhegyes közelében két hátizsákot találtak robbanóanyaggal és gyújtózsinórokkal. A szerb elnök elmondta, hogy a robbanóanyag olyan pusztító erejű volt, hogy nemcsak az infrastruktúrát, hanem a környező település lakosságát is veszélyeztette volna. A helyzetről pedig tájékoztatta Orbán Viktort is, aki még a Citadella átadóünnepsége előtt összehívta a védelmi tanácsot.
A Citadella átadását ettől függetlenül ünnepélyes keretek között tartották meg. Az eseményt Rákay Philip konferálta a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárának tiszteletadása mellett. Ezt követően a Kossuth-díjas énekes, Ákos lépett a színpadra.
A miniszterelnök ezután lépett a mikrofonhoz.
Orbán Viktor azzal nyitotta beszédét, hogy szép húsvéti ünnepet és boldog feltámadást kívánt, majd a Citadella megújulásához kapcsolta a feltámadás gondolatát. Mint mondta, ahogy a feltámadással az ember lemoshatja magáról a bűneit, úgy a felújítással „magunk mögött hagyhatjuk, ami rossz, esendő és szennyes, és átmenthetjük azt, ami használható, ami saját képünkre formálható”.
„Ide mindig mások építettek, és mindig ellenünk”
A miniszterelnök felidézte, hogy a Gellért-hegyen a magyaroknak soha nem építettek semmit, ugyanis korábban az itt álló építményeket mindig más hatalmak emelték, és mindig a magyarok elnyomására. A Citadellát a szabadságharc leverése után azért építették, hogy „onnan a rebellis Pestet tűz alatt tarthassák” – idézte a korabeli szöveget Orbán, hozzátéve, hogy az erőd a maga korában Budapest leggyűlöltebb épülete volt.
Orbán Viktor ezután tágabb történelmi kontextusba helyezte a helyszínt. Magyarország nagy civilizációs törésvonalak mentén fekszik – az ortodox világ, a muszlim világ és a nyugati kereszténység találkozásánál –, ahogy Budapest is tektonikus határokra épült. A miniszterelnök szerint a magyar talán ezért „a túlélés világbajnoka”, hiszen az évszázadok során sok százezer magyar halt meg a csatatereken, de „nem lettünk német tartomány, török vilajet, se szovjet tagköztársaság”.
Orbán megjegyezte, hogy a Gellért-hegy a geológusok szerint egymillió éves, amelyből az utolsó bő ezret a magyarokkal élte le.
Ami a heggyel történt az elmúlt évezredben, az történik a nemzettel is. Mi vagyunk a hegy, a Gellért-hegy, Magyarország
– mondta, majd felsorolta, mi minden állt már a hegyen: török kultuszhely mecsettel, Habsburg lőállás, vörös csillagos Szabadság-szobor.
A miniszterelnök szerint érdemes felkapaszkodni a tetőre, mert innen nyílik a legjobb kilátás a városra, az országra és az egész Kárpát-medencére.
„Ha itt állsz, érted, hogy ez egy történelmi kilátó és a nemzet zarándokhelye” – fogalmazott, és méltónak nevezte, hogy éppen ide építették a magyar történelem „zivataros századait” bemutató állandó kiállítást. Megköszönte a tervezők, mérnökök, építőmunkások és a kiállítás megalkotóinak munkáját, amiért „visszaadhatják az embereknek Budapest leglátványosabb helyszínét”.
„Ilyen sötét felhők régen közeledtek Magyarország felé”
A beszéd második felében Orbán élesen váltott hangnemet.
Tudom, hogy húsvét van, ünnep, feltámadás, kiállításmegnyitás, mégsem hallgathatom el önök elől azt, amit előrefelé látok
– mondta, hozzátéve, hogy a magaslatokról nemcsak visszafelé a múltba, hanem előre a jövőbe is jó kilátás nyílik.
Ami most közeledik, az a miniszterelnököt nem teszi boldoggá.
Ilyen sötét felhők régen közeledtek Magyarország felé, ráadásul egyszerre keletről, délről és nyugatról
– fogalmazott. Keletről az ukrán háborút, délről a közel-keleti felfordulást, nyugatról pedig Brüsszel politikai csődjét nevezte meg.
Orbán Viktor elmondta, hogy korábban is voltak pénzügyi válságok, migrációs válságok és energiaválságok, de „külön-külön, sorjában egymás után”, és azokat Magyarország „fekete öves válságkezelő országként” sorra kivédte. Ami most közeleg, az viszont egyszerre csap le, egy energiaválság és egy pénzügyi válság egyidejűleg.
Ha nincs energia, megáll a gazdaság, ha megáll a gazdaság, minden veszélybe kerül. Az elért eredményeink és a szépen kigondolt terveink is
– mondta.
A miniszterelnök szerint bármelyik irányból, bármelyik országból, de energiára van szükség. Ezért „égbekiáltó bűn”, hogy az ukránok elzárták a Barátság kőolajvezetéket, és „súlyos ostobaság” Brüsszel részéről azt követelni, hogy Magyarország váljon le az orosz energiáról. Orbán szerint a keletről érkező energia nélkül „az egyszerű létfenntartás is felemésztené a magyar háztartások készleteit”. Felidézte, hogy az iráni háború kitörése óta a földgáz ára 70, a kőolaj ára pedig 60 százalékkal emelkedett.
Magyarországnak egyetlen célja lehet: kimaradni a háborúból és kimaradni a holdkóros brüsszeli energiapolitikából
– zárta a politikai részt a miniszterelnök.
A miniszterelnök szerint a feltámasztott Citadella, „a nemzet megújított kilátója, újra birtokba vett magaslati őrhelye” segítse a magyarokat abban, hogy meglássák és megértsék a horizonton gyülekező felhőket, és ez segítse a döntésüket a következő vasárnapon.
(Borítókép: Orbán Viktor / Facebook)
Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
