Április 12-én, vasárnap tartják Magyarországon az országgyűlési választásokat, ami 20 éve nem látott versenyt hozhat a pártok között. Ennek megfelelően a kampányok is kiélezettek voltak, ahol különböző érvek és narratívák mentén próbálta a regnáló Fidesz–KDNP, valamint kihívója, a Tisza Párt meggyőzni potenciális választóit. Egy téma ugyanakkor mindkét oldalon előkerült,
ez pedig a Magyarországnak járó, ám jelenleg felfüggesztett uniós források kérdése.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje eleve egyik legfőbb ígéretének tette az uniós források hazahozatalát, aminek nagy része a feltételességi eljárás miatt jelenleg Magyarország számára nem elérhető. Míg Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya szerint valójában az uniós forrásokat politikai okokból tartják vissza, és korábban többször is azt állította, csak az ő tapasztalatával tudja a források lehívhatóságát kiharcolni.
De ezzel kapcsolatosan mit ígér a két miniszterelnök-jelölt, mi is pontosan a tét, és mi a stratégiájuk?
10,4 milliárd euró akár már szeptemberben elveszhet
Az Európai Unió jelenleg több, Magyarországnak járó forrás kifizetését felfüggesztette: ezek közül az egyik legnagyobb tétel a még a koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alap (RFF), ami vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel próbálta segíteni a tagállamok gazdaságainak visszapattanását a járvány után – ebből Magyarországnak összesen 10,4 milliárd euró járna, 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd kedvezményes hitel formájában.
Ennek felhasználásának a határideje idén augusztus 31., addig kellene a helyreállítási alap kapcsán benyújtott nemzeti tervben szereplő projekteket megvalósítani, míg magával a számlákkal december 31-ig kell elszámolni.
Amennyiben az augusztus 31-i határidő után még maradna fel nem használt forrás, akkor az örökre elveszik.
Emiatt több tagállam – köztük Magyarország is – szerette volna azt, hogy az alap felhasználásának idejét kitolnák, ez ugyanakkor összetett jogi akadályok miatt nem volt lehetséges, így maradt az eredeti, augusztus 31-i határidő.
Magyarország ebből jelenleg még csak egy 920 millió eurós előleghez jutott hozzá – azt is az orosz energiafüggőséget megszüntetni célzó RePower EU keretében –, mivel a kifizetéseket az Európai Bizottság feltételekhez köti: az adott tagállammal megegyezve ún. szupermérföldköveket határoztak meg, amelyek teljesítése után a források lehívhatóvá válnak a kormányok számára.
Ugyanakkor a helyreállítási alap kapcsán nemcsak Magyarországnak vannak még fel nem használt forrásai, hanem más tagállamoknak is, az Európai Bizottság közlése szerint pedig alapvető cél, hogy ezekhez a forrásokhoz a tagállamok hozzájuthassanak, ha teljesítik az azokhoz szükséges feltételeket. A lengyel kormány ezt például úgy oldotta meg, hogy a forrásokat tőkeemeléssel egy állami bankba helyezte, így technikailag megtörtént a projekt utáni kifizetés, miközben gyakorlatban a projekt még nem is valósult meg – a magyar kormány is ezt a jogi lehetőséget vetette fel még tavaly decemberben.
Ehhez azonban kell az Európai Bizottság engedélye, hiszen módosítani kell ahhoz a nemzeti terven. Továbbá a források eléréséhez ugyanúgy teljesíteni kell a szupermérföldköveket, mivel ahhoz továbbra is szükséges az Európai Bizottság jóváhagyása.
A kormány a nyilvánosságban már régóta nem kommunikál a helyreállítási alapról, ahogy pár hónapja uniós tisztségviselőktől is úgy értesültünk, hogy rég tárgyalt erről a kormány és az Európai Bizottság.
A kormány – álláspontja szerint – ugyanis minden feltételt teljesített, emiatt szerinte politikai okokból tartják vissza a forrásokat, míg az Európai Bizottság szerint nem, vagy csak hiányosan teljesülnek a vállalt szupermérföldkövek,
így régóta patthelyzet van ezt illetően, miközben az idő egyre inkább fogy.
Jelenleg azonban nem kizárólag a helyreállítási alap forrásai elérhetetlenek Magyarország számára. A 2021–2027 között többéves pénzügyi keret (MFF) – ez az uniós költségvetésnek az elnevezése – a kohéziós alapokból 10,2 milliárd euró ugyan még 2023 decemberében az igazságügyi reformnak köszönhetően elérhetővé vált, de 6,3 milliárd eurónyi még továbbra is fel van függesztve.
A helyreállítási alaphoz hasonlóan az MFF-ben is három operatív program körülbelül 55 százalékát alapvetően a jogállamisággal kapcsolatos aggályok, jogszabályi hiányosságok vagy korrupciós kockázatok miatt függesztették fel a tagállamok az Európai Bizottság javaslatára, és amennyiben ezeket az aggályokat a kormány érdemben nem kezeli, akkor ezek a források szintén elveszhetnek.
Eddig ezekből Magyarország mintegy 2 milliárd eurót veszített, de a kormány ezt vitatja, szerinte azok még továbbra is megmenthetőek.
Az MFF-ben mindegyik évre van allokált összeg, aminek fel nem használása után az ún. n+2-es szabály miatt az a Bizottság szerint végleg elveszik – ha az adott év utáni két évben marad fel nem használt forrás, akkor az már nem hívhatja le a tagállam. Mivel Magyarország számára járó források egy részét 2022-ben függesztették fel, ezért az n+2 szabály miatt a 2022-re és 2023-ra allokált források fel nem használt része teljesen elveszett, ahogy a további évekre szánt források is veszélybe kerülhetnek, ha azt a kormány ugyanúgy nem tudja lehívni időben, mert az jogállamisági aggályok miatt fel vannak függesztve.
A kormány ugyanakkor úgy értelmezi, hogy a 2021–2027 közötti költségvetésen belül nem veszhet el forrás, így azokat később is lehívhatja, és akár bíróságra vinné az ügyet.
Ezenkívül még két forrás van veszélyben a jelenlegi, 2027-ig záruló uniós költségvetési ciklusban: a már korábban említett 10,3 milliárd, amit az Európai Bizottság még 2023 decemberében szabadított fel, valamint az uniós védelmi hitel, az ún. SAFE, ami kapcsán Magyarország 16,2 milliárd eurót kaphat.
Előbbi azután vált kétségessé, hogy az Európai Parlament bíróságon támadta meg a Bizottság 2023 decemberi döntését, mivel szerintük valójában nem teljesültek a feltételek a források felfüggesztésének megszüntetésére, az ügyben eljáró főtanácsnok pedig véleményében a parlamentnek adott igazat – így elméletben ezt a döntését az Európai Bizottságnak vissza kellene majd vonnia, így az ebből megvalósult kifizetéseket vissza kellene követelnie a kormánytól, ha majd az Európai Unió Bírósága úgy ítél. Itt azonban sok múlik azon, hogy az Európai Bizottságnál lesz-e erre politikai akarat.
Míg a tagállamok hadseregeinek modernizálását és közös lőszerbeszerzést kedvezményes uniós hitelből fedező SAFE-eszköz kapcsán az Európai Bizottság már csak a magyar kormány tervét nem hagyta eddig jóvá. Az összesen 150 milliárd eurós uniós hitelből Magyarországnak 16,2 milliárd euró járna – a 19 jelentkező országból a harmadik legtöbb –, amennyiben azt a Bizottság elfogadja, majd pedig a tagállamok is zöld utat adnak a magyar tervnek, és a Bizottság és a kormány megköti a hitelszerződést.
Azonban az Európai Bizottság még korábban bejelentette,
a SAFE-re is ugyanúgy vonatkozik a feltételességi eljárás,
amire hivatkozva jelenleg több forrást is visszatartanak Magyarországtól. Így ha el is fogadják a nemzeti tervet, a kifizetések az előleget leszámítva a feltételességi eljárás miatt nem kezdődhet meg, amíg az abban foglalt jogállamisági és korrupcióellenes feltételeket az ország nem teljesíti.
Eltérő módon érné el a források hazahozását Orbán Viktor és Magyar Péter
Mint fentebb már említettük, a magyar kormány érve szerint minden feltételt teljesítettek, és valójában politikai okokból tartják vissza a forrásokat. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök még korábban azzal egészítette ki, hogy
szerinte Magyarország mindenképp meg fogja kapni a neki járó forrásokat, legkésőbb 2027-ben, mert ha nem így lesz, akkor megvétózza a következő költségvetést.
A következő MFF 2028. január 1-től lenne érvényes, annak elfogadásához pedig a tagállamok egyhangú döntésére van szükség, így a vétóval megakadályozhatná az egész költségvetést – kérdés azonban, hogy ez a zsarolás célt érhet-e.
A következő MFF-ről jelenleg is tárgyalnak a tagállamok és még sok a vita arról – leginkább az, hogy mire mennyi pénzt fordítsanak benne –, azonban Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter még decemberben kijelentette, hogy a magyar kormány addig érdemben nem hajlandó tárgyalni arról, amíg nem kapja meg a jelenlegi ciklusban felfüggesztett forrásokat.
Ezenkívül még két feltételt szabott a tárgyalásokhoz a miniszter: egyrészt addig nem hajlandóak lezárni egy fejezetet, amíg mindenről meg nem egyeznek, valamint ha a következő MFF-ben a kifizetéseket a feltételességi eljáráshoz kötik – márpedig az Európai Bizottság egyik legnagyobb újítása a következő MFF kapcsán, hogy a legtöbb uniós forrás pont ilyen korrupcióellenes és átláthatósági feltételek teljesülése után válhatna a tagállamok számára elérhetővé, és lényegében reformokért cserébe kapnák meg a tagállamok a forrásokat.
Az pedig a Fidesz–KDNP jelenlegi kommunikációja alapján nehezen elképzelhető, hogy a választás után az EU-ban jelenlegi konfrontatív politikán túlzottan változtatnának, és kompromisszumot kívánna keresni az Európai Bizottsággal – a kormány ugyanis épp azt állítja, a választásokba beavatkozik Brüsszel, és úgy vélik, épp a Bizottság nem kompromisszumkész, mivel szerintük a feltételeket már korábban teljesítették.
A Tisza ezzel szemben pragmatikus kapcsolatot ígér az Európai Bizottsággal, de ez még önmagában nem elegendő a források hazahozatalához: ahhoz teljesíteni is kellene az azokhoz szükséges még fennmaradó reformokat, mivel vélhetően az Európai Bizottság nem szeretne úgy járni, mint ahogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök esetében történt, aki megígérte a reformokat, de Andrzej Duda és Karol Nawrocki elnöki vétói miatt azokat kormánya nem tudja bevezetni.
Emellett ami nehézség, az az időhiány, hiszen mint írtuk, a helyreállítási alap forrásaihoz augusztus 31-ig kellene teljesíteni a szupermérföldköveket és még magukat a projekteket is addig le kéne zárni.
Böngéssze az Index választási mellékletét, amelyben a legfrissebb híreken kívül megtalálja a részletes részvételi adatokat, illetve térképen is megnézheti, hogyan alakul a szavazás az egyéni választókerületekben. Urnazárást követően folyamatosan mutatjuk a feldolgozottsági adatokat, a pártok listás eredményeit, a billegő körzeteket és a megszerzett mandátumokat is. Stúdiónkban este hat órától élő műsorral jelentkezünk, szakértőinkkel elemezzük a történéseket.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
