A szavazatszámláló bizottságok először lezárják az urnák nyílását, majd több adminisztratív feladatot kell elvégezniük, mielőtt felbonthatnák az urnákat. Csomagolják az elhasználatlan és hibás szavazólapokat, valamint jegyzőkönyvet készítenek a szavazásra való jelentkezők számáról.
Csak ezután nyithatják fel az urnákat, és nem kezdik el az eredmények közzétételét a szavazókörökből, amíg minden kör be nem zár, és az utolsó választópolgár le nem adta a szavazatát.
A bizottságoknak először ellenőrizniük kell, hogy az urnazáró plombák sorszáma megegyezik-e a jegyzőkönyvben feltüntetettel, és a papírurnák esetében azt is, hogy azok sértetlenek-e. Amennyiben bármilyen eltérés van, azt a rendkívüli események jegyzőkönyvében kell rögzíteniük. A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelembe véve beletartozik-e a szavazólapokba vagy sem.
A választások során először a mozgóurnát nyitják fel, és ellenőrzik, hogy minden szükséges dokumentum benne van-e; ha hiányzik, akkor az összes szavazólap érvénytelen. Ezt követően felbontják a szavazóhelyiség urnáit, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnáéval. Az átszavazással érkezett szavazók zöld borítékjait kiválogatják, elcsomagolják őket, és a hét elején eljuttatják a Nemzeti Választási Irodához.
A bizottság tagjai felbonthatják a borítékokat, és a kinyert szavazólapokat külön csoportosítják aszerint, hogy egyéni, pártlistás vagy nemzetiségi szavazólapokról van-e szó.
Elsőként az egyéni szavazólapokat számolják meg, ezt követi a pártlistás és a nemzetiségi szavazólapok számlálása. A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét; ezeket érvénytelenként jelölik, és a számukat bejegyzik a szavazóköri jegyzőkönyvbe.
A szavazatokat minden esetben legalább kétszer számlálják, és az ismételt számlálást addig folytatják, míg az eredmények egyeznek a korábbi számlálásokkal.
Forrás www.origo.hu
