Pár évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc egy krimit olvasva arra gondolt, hogy ő is tudna hasonlót írni. Ezt követően elővett egy laptopot, és nekiállt írni – osztotta meg a politikus a SzínTér adásában. A beszélgetés csütörtökön jelent meg, ahol a főzéshez fűződő viszonyáról, hitéről és öncsalásáról is beszélgetett.
Mesélte, hogy mi inspirálta szakácskönyvének megírására. Korábban elkezdett főzni, mivel édesanyja, Katus, aki nem tudott napközibe íratni, ezért ő 9-10 évesen egyedül ment haza az iskolából. Mivel édesanyja dolgozott, neki is foglalkoznia kellett, különben nem volt mit ennie, így főzni kezdett, és ezt a szokását a kollégiumban is megtartotta. „Volt egy időszak, főleg a 2010-es évek elején, amikor úgy olvastam a szakácskönyveket, mint mások a krimiket.”
„De ahogy jött, úgy el is múlt” – mondta Gyurcsány. Ma is ő főz a családban, és szerinte „a fiúk főznek különösen” a háznál. „A fiúk könnyebben kapcsolódnak a főzéshez. Klári sose volt igazán ügyes a konyhában” – tette hozzá. Úgy véli, a főzés a legdemokratikusabb kultúra, mert egy egyszerű teafőzés vagy kenyérpirítás szinte mindenki számára elérhető. „Klári mindig sárgarépa-főzeléket akart főzetni velem, de azt sose szerettem, és nem is főztem neki sokat. Ha az ember nem élvezi a főzést, akkor az eredmény sem lesz jó” – mondta Gyurcsány Ferenc.
A műsor második részében különféle cetliket húzott, amik különböző fogalmakat tartalmaztak. Az első a melankólia volt. „Ritkán érzem magam melankolikusnak, de lehetne sok okom rá, hogy néha elgondolkodjak” – mondta Gyurcsány. „Ez benne van az életben, nem?”
A következő szó az „édes” volt. Úgy látja, élete egy része „elég küzdelmes volt”, de alapvetően optimista: „az élet csodálatos, akarni kell, hogy szeressük, ez nem jön magától.”
Ezután a csalás fogalmát húzta ki. „Az életben mindig jelen van a kisebb-nagyobb csalás, beleértve az öncsalást is, amikor az ember szeretné egy kicsit másnak mutatni magát. Az első randevún mindig szépen felöltözünk” – osztotta meg az egykori miniszterelnök. Úgy véli, természetes, hogy „mindenkiben ott bujkál egy kis rossz”, a kérdés mindig az, hogy „meddig tekintjük ezt elfogadhatónak”.
Végül a hit szót húzta. Úgy gondolja, hogy „bizonyos rabbinikus értelmezések szerint természetes, hogy a teremtő Jahve nem tökéletesre alkotta a világot, mert nekünk is tennünk kell dolgokat”. Példaként hozta, hogy „bor nem terem a szőlőtőkén”. Véleménye szerint minden emberi közösség megtalálta a saját istenét, így a hit az emberi létezés szerves része.
Azt is elmondta, hogy hit nélkül nincs ember: „akár istenhit, akár másban való hit, mindegy. Nagy tisztelettel tekintek a hitre, fontos ajándék az életben, bár nem vagyok istenhívő. Gyerekkoromban rám talált a hit, de később elengedtük egymás kezét, és nem hiszem, hogy újra találkozni fogunk” – zárta a beszélgetést az egykori politikus.
Forrás telex.hu
