Íme egy tanmese az uniós forrásokkal kapcsolatban. Képzeljük el, hogy Szoboszlai Szoboszlai válaszol a kritikának az őt bíráló hangra, mondván, hogy ha annyira tudja, akkor jöjjön le, és csinálja ő maga. A Carpathian Brigade a családi szektor mellett marad, és az illető hang végül a magyar válogatott csapatkapitányává válik. Ez biztosan ismerős, hiszen a hosszanti lelátón és a VIP szektorban is szavaztak arról, hogy Szoboszlainál még a járókeretes nagymamája is ügyesebb. A Carpathian Brigade számára pedig gyorsan betiltották, hogy drapikat függesszenek a kerítésre, amelyek Szoboszlait ünnepelték.
Az eddigiek ellenére a borízű hang és nagymamája nem tud gólt szerezni, mert a védelem megakadályozza. Az ellenfél játékosai válaszul csak vállat vonogatnak, mondván, hogy a közönség érzései nem változtatnak a helyzeten.
Most áttérünk a valóságra. Ursula von der Leyen a Die Zeit pódiumbeszélgetésén értékelte a magyar választásokat az elmaradt uniós források vonatkozásában, hangsúlyozva, hogy sürget az idő. A magyar kormánynak sürgősen el kell fogadnia a „27 mérföldkő” elnevezésű jegyzéket, különben búcsút mondhat a Helyreállítási Alap 10,4 milliárd eurójának, amelynek fele hitel lesz, amit úgy törlesztünk, hogy még nem is kaptuk meg.
Ursula aggodalmát fejezi ki, és ironikusan megjegyzi, hogy a kapitulációs okmányokat augusztusban alá kellene írni egy benzinkút vécéjének pelenkázó fölött. A határidő sürget, a brüsszeli elvárások komolyságát is hangsúlyozza, miközben megjegyzi, hogy a „27 mérföldkő” jegyzék tagjai között sok olyan követelés van, ami már rég teljesült.
A kötelezően végrehajtandó, de jogilag nem kötelező ajánlások esetében is tisztázni kell, hogy Magyarország esetében ez másképp működik: ha a kormány nem teljesíti ezeket, nem kapja meg az uniós forrásokat.
Röviden, a helyzet bonyolult, és Brüsszelben a követelések alkalmazása mögött sokkal kifinomultabb gondolkodás rejlik.
Forrás pestisracok.hu
