Átírás:
Hogyan is hívják? Már nem Áder, ugye? A Novák lemondott? Öö… Sulyok, azt hiszem, Tamás! – ezek a mondatok valószínűleg elhangozhatnak, amikor téma kerül a jelenlegi magyar köztársasági elnökre. Nem meglepő, hogy sok választó nem tudja megjegyezni az elnökök nevét, legfeljebb botrányos ügyeik vagy bukásuk miatt.
A Tisza Párt vasárnapi kétharmados győzelme után újra előkerült a kérdés, hogy szélesebb hatáskörökkel ruházzák fel a köztársasági elnököt, vagy esetleg közvetlen választásra kerüljön sor. A közvetlen elnökválasztás nem ismeretlen a szomszédos országokban, ahol már átálltak erre a rendszerre. Hogyan működnek ezek a modellek? Miért van jelentősége a közvetlen döntésnek, és milyen hatással lehet ez a lengyel kormányfőre?
Az utóbbi évek során Orbán Viktor és a most távozó ellenzék egyaránt felvetette a közvetlen elnökválasztás vagy az elnöki jogok megerősítésének lehetőségét. Orbán nemrégiben az elnöki rendszerre való áttérést javasolta, míg az ellenzéki pártok a Novák Katalin bukása után a közvetlen választás mellett tüntettek, de eredménytelenül. Magyar Péter is felvetette ezt az elképzelést, és most, hogy megnyerték a választásokat, Sulyok Tamás társaságában, aki távozásra szólította fel, ismét napirendre tűzte a témát.
Magyar Péter, leendő miniszterelnökként, beszélgetett Sulyokkal arról, hogy megéri-e módosítani az Alaptörvényt egy erősített elnöki hatáskörrel, illetve közvetlen elnökválasztást tartani.
„Személy szerint örülnék, ha sikerülne még jobban korlátozni a mindenkori magyar miniszterelnök hatalmát, hogy ne legyen elérhető, ami az elmúlt tizennyolc évben történt.” Szerinte a magyar köztársasági elnök jogkörei a leggyengébbek Európában. Magyar azt is említette, hogy társadalmi és szakmai konzultációt szeretnének arról, hogy a következő köztársasági elnököt a jelenlegi vagy új rendszer szerint válasszák meg.
A NER hatalma alatt a legtöbben aláírógépnek tekintették a magyar elnököt; egyesek, mint Novák Katalin, már elbuktak, Schmitt Pál pedig a plagizálás miatt távozott. Áder János csendes évtizedet töltött el, és sokan csak horgászként emlékeznek rá.
Sulyok Tamás, aki átvette a folytatását, ha Magyar Péteréken múlik, hamarosan távozhat.
„Olyan karakterek, mint a jelenlegi államfő, közvetlen választás esetén nem juthatnának el a Sándor-palotába” – írta Török Gábor politikai elemző, megjegyezve, hogy a pártok ebben az esetben nem „bólogató Jánosokat” keresnének, hanem olyanokat, akik képesek megnyerni a választásokat.
Török szerint az elnökjelölteknek a választási kampányban is fontos kérdésekben kell állást foglalniuk, amit a megválasztásuk után is képviselhetnének. További előnye lenne a legitimitás növelésének is, így nem fordulhatna elő, hogy lemondásra szólítják fel az elnököt, és ne lehetne „bábnak” nevezni.
A hasonló történelmű országok, mint Csehország, huszonkét évvel a rendszerváltás után áttértek a közvetlen választásra, igaz, az elnök jogkörei erősen korlátozottak. Miloš Zeman volt az első közvetlenül megválasztott elnök, de nem a parlamenti erőviszonyok döntöttek felette.
2023-ban Petr Pavel nyerte a cseh választásokat, és míg a cseh miniszterelnök jó kapcsolatban állt Orbán Viktorral, Pavel kritikusan viszonyult hozzá.
A közvetlenül választott elnök Szlovákiában is betöltött hasonló szerepet, és 1999 óta ők is a közvetlen rendszerre álltak át.
Az osztrák helyzet is figyelemre méltó: Alexander van der Bellen, a Zöld Pártból, a legtöbb választáson 8-10%-ot szerzett kormányfőként. Megpróbálta megakadályozni a szélsőjobboldali párt hatalomra kerülését.
Lengyelország példája jól mutatja, hogy a közvetlenül választott elnök könnyen ellenállhat a kormánynak, és saját politikai programval is rendelkezik. A magyar elnök ezzel összevetve inkább távol marad a napi politikától, és formális szerepet tölt be a kinevezések során.
A lengyel elnök a külpolitikában is nagyobb szerepet kap, miközben Magyarországi elnök inkább passzívan hivatkozik a nemzeti egység képviseletére.
A legfrissebb trendek Európában a közvetlen elnökválasztás irányába mutatnak, és Magyarország is ezen a vonalon haladhat, ha az elnöki jogkörök bővítése mellett döntenek.
A következő hetek és hónapok kérdése, hogy Magyarország köztársasági elnöke milyen hatáskörökkel bír majd. Jelenleg Sulyok Tamás távozása tűnik valószínűnek, és Magyar Péterék ígérete szerint közös gondolkodásra kerül sor a jövőt illetően.
Forrás telex.hu
