A HUMDA fizetésképtelensége a HVG szerint azt mutatja, mennyire kiszolgáltatottá váltak az egyetemek az Orbán-kormány 2021-ben bevezetett modellje miatt. Ekkor hozták létre a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvák), amelyekben az állami egyetemek többségét fideszes káderekkel feltöltött kuratóriumok irányítják.
A gondok már sejthetőek voltak: a HUMDA Magyar Mobilitásfejlesztési Ügynökség Zrt. tavalyi mérlegbeszámolója szerint az 50 milliárdos eszközállományú cég évek óta veszteséges, saját tőkéje szinte eltűnt. A helyzet nem javult:
a választások másnapján az állami felszámolócég, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. átvette az irányítást, és megkezdődött a cég felszámolási eljárása.
A motorsportok fellegvárától a felszámolási eljárásig
A HUMDA küldetését még 2020-ban találta ki a kormány és az akkori innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László, ekkor alapvetően az autó- és motorsport koordinálása volt a cél, mert remélték, hogy Magyarország a motorsportok fellegvára lesz a debreceni autóipari központhoz hasonlóan.
Ez nem valósult meg, de Palkovicsot – korábbi járműipari tudományos kutató lévén – 2022-ben kinevezték a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöki posztjára, mondván, hogy a győri intézmény a hazai járműipari tudományos élet egyik központja. Egy hónappal a miniszter érkezése után a győri kekva tulajdonába került a HUMDA is.
2023 végére már egy olyan budapesti – nem győri – irodaházban rendezkedett be Palkovics egyetemi vagyonkezelő alapítványa és az alapítványhoz került cégek, köztük a HUMDA is, amely Buda egyik kiemelt helyén fekszik, közel a Feneketlen-tóhoz.
A HUMDA feladata lett volna a legtehetségesebb magyar autó- és motorversenyzők menedzselése, de a hajdúnánási MotoGP-pálya például nem valósult meg, így összekeveredtek a Hungaroring és a HUMDA feladata. A cég 2021 decemberétől zöld mobilitási ügynökség is lett, átvéve az elektromos autók támogatására kiírt pályázatok koordinálását. Hamarosan az elektromobilitási programokhoz kapcsolódó támogatási konstrukciók kezelése is hozzá került, valamint az elektromoshulladék-szállító mintaprojekt, a haszongépek dekarbonizációja és a nemzeti hidrogénstratégia.
Az ezekhez szükséges pénzek a HVG szerint csak átfolytak a HUMDA-n, miközben a projektek végső megvalósítása nem feltétlenül rajta múlt.
A kekvák a jogállamiság feltételeibe ütköztek
Az Orbán-kormány emiatt kénytelen volt a kekvák kuratóriumából elbocsátani a kormányhoz közvetlenül kötődő szereplőket, így Palkovics is otthagyta 2024 októberében az alapítvány kuratóriumát, a számára fontos részeket azonban az egyetemi kekvából is továbbvitte.
Ilyenek voltak a zalaegerszegi ZalaZone járműipari tesztpályához kapcsolódó vagyonelemek, amelyekből a volt miniszter 2025-ben egy „saját” kekvát hozott létre, a ZalaZone Alapítványt. Ez egy nagyjából 70 milliárdos vagyon, amely egykor az államé volt, vagy legalábbis az állam pénzügyi támogatásával halmozódott fel, most pedig kérdéses, hogy a Tisza Párt mit tud kezdeni vele.
A HUMDA pro Kft.-t is elérte a csőd
A Széchenyi István Egyetemért Alapítványnál maradt a HUMDA, amelynek két leányvállalata van. Az egyiket, a HUMDA pro Kft.-t célja volt, hogy profitorientált üzleti tevékenységet folytasson az autó-motor sport hazai és nemzetközi piac szereplőinek bevonásával – ezt a céget már elérte az anyavállalat fizetésképtelensége, így a HUMDA pro felszámolása is megkezdődött.
A másik leányvállalat, a HUMDA Lab Kft. a hazai autó-motor sport és mobilitási szereplők hatékony együttműködését szolgálná a SZE-vel – ezt a céget még nem sodorta el a tulajdonos összeomlása.
Az egyetem a váltás után sem tudott autonóm lenni
A miniszterek 2024-es távozása óta (Palkovics mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is tag volt) a kuratórium elnöke Hetzmann Béla lett, aki maga is járműipari beszállító-vállalkozó és menedzser, de politikailag is jó kapcsolatokat ápolt az Orbán-kormánnyal, a felügyelőbizottság elnöke pedig Tarlós István korábbi fideszes főpolgármester lett – az alapítványban mégsem sikerült megvédeni az egyetemet a felsőbb kormányzati érdekektől.
Erre utal a HUMDA csapongó feladatköre, és az is, hogy hagyták csődbe jutni a vállalatot.
Januárban újabb tranzakció történt: az alapítvány értékesítette Rába-részvényeit a 4iG-csoportnak. A győri kekva még alapításakor kapta meg az államtól ezt a részvénypakettet, aminek az lett volna a célja, hogy a szintén győri központú, védelmi járműipari vállalat papírjai hosszabb távon is hozzanak osztalékjövedelmet az egyetemnek. A 4iG így meghatározó tulajdonossá vált.
A részvényeladás a Széchenyi István Egyetemért Alapítványnak hozott egy egyszeri, 6-7 milliárd forintos bevételt, az egyetemi fenntartó viszont elesett attól, hogy egy olyan vállalat részvényese legyen, amelynek sikerülhet profitálnia a felfutó hadiipari keresletből.
Magyar Péter megszünteti a kekvákat
A hamarosan hivatalba lépő Magyar-kormány egyik első lépése állítólag az lesz, hogy megszünteti az egyetemek fenntartói jogát gyakorló kekvákat, és visszaadja a felsőoktatási intézményeket az egyetemek polgárainak.
A HVG szerint
ezzel több legyet üt egy csapásra: helyreállítja az egyetemi autonómiát, kipipálja az Unió egyik jogállamisági kritériumát a támogatási pénzek lehívásában, és az érintett felsőoktatási intézmények ismét jogosultak lesznek az Erasmus csereprogramjaira, tudományos együttműködéseire. Járulékos haszon, hogy a majdani ellenzéke elveszíti a finanszírozási hátországát.
Bár a kekvák eltörlése nagyon hamar megoldható, az okozott károk elhárítása milliárdokba és akár évekbe is kerülhet. A HUMDA összeomlásának következményével például vagy az ismét állami fenntartású egyetemnek, vagy magának az államnak kell megbirkóznia.
Olvasd tovább itt: index.hu
